HÚSVÉT HÉTFŐ

HÚSVÉT???

Ez a húsvét más lesz, mint amilyen régen,

Locsolkodók nélkül telik el majd szépen.

Magadnak fogod a sonkát megfőzni,

Egyedül fogod a tojást is feltörni.

Magadnak mondod el locsolóversedet,

És fejedre öntöd a saját kölnidet.

De a magány után érkezik a vigasz,

Elszalad, elillan gyorsan a tavasz.

Érkezik a nyár, találkozunk újra,

S az elmaradt hagyományt, lesz, ki bepótolja!

Ezen a húsvéton egy legyen a gondod,

Az hogy most éppen, nincsen semmi dolgod!

Tarts ki, mint régen, a katona a fronton,

Ne menj te sehova, maradj szépen otthon!

Sajnos nem tudom ki írta ezt a verset, tavaly mentettem valahonnan és ami szomorú, hogy idén is aktuális.:(

Engem már korán reggel locsolnak, megyek az első oltásomra... Húsvét hétfőn!!! Nem bánom, sőt! 

Már csak két felnőtt nincs beoltva a családból, s ha jól tudom, hamarosan jönnek a 16-18 év közöttiek. Ahogy hallom, egy kicsit megkönnyebbül mindenki, lazul a szorongása az oltás után. Persze, ez még hetek múlva véd csak egy kicsit, de mégis valami remény, hogy nem lesz durva vége, ha elkapjuk!

Ne kapjuk el!!! Vigyázzatok ti is magatokra!!!

További kedvteléses, kuckózós, békés napot, a hűvös tavaszban!:)

Évforduló

Fantasztikus hónap ez a március a mi családunkban! Születés- és névnapok, évfordulók, azaz ünnep, ünnep hátán! Így történt, hogy megint háttérbe szorult a blog írása.

Most azonban nem mehetünk el szó nélkül a jeles alkalmak mellett, ugyanis ezekből két páratlan szám igencsak kerekre sikeredett! Az egyik a szülinapom, a másik a házassági évfordulónk.

Még csak az elsőről írhatok, de az olyan feledhetetlen lett a gyermekeim és minden családtagom jóvoltából, hogy nem jutottam szóhoz és leírni is nehéz lenne! Itt is köszönöm mindannyiuknak (igaz, nem nagyon olvassák a blogomat) a sütést, főzést, szervezést, a covid- mentes, körültekintő lebonyolítást, a sok-sok szívhez szóló örök emléket, ami sokkal többet ért nekem, mintha bárhova elmentünk volna - ha lehetett volna - és idegenek, "jópénzért" kedvünkre kényeztettek volna minket! 💝 Így most mindenkinek a segítő, szerető keze benne volt a dologban! 

Boldog vagyok, hogy megélhettem ezt a kort! A sok évtized alatt rengeteg érzés, tapasztalat felhalmozódott bennem, amiből lassan profitálnom kéne. Nem mindig sikerül, de próbálkozom! ;)

VERS VÁRNAI ZSENI: Nem volt hiába semmi sem...

Nem volt hiába semmi sem.

Igaz, kicsit fáradt vagyok,

Acélkerék is megkopik,

Hogyha szüntelen csak forog.

Kopik, kopik, de fényesül,

Nem fogja be a rozsda sem,

Csiszolja minden mozdulat,

S forog, forog ezüstösen.

Igaz, kicsit fáradt vagyok,

Nem adnak ingyen semmit ám,

Voltak keserves napjaim,

És rengeteg dúlt éjszakám.

Amíg négy gyermek nagyra nő,

Bizony egyet-mást tenni kell,

Legalább így az életem

Nem múlt el csip-csup semmivel.

Ránézek nagy fiamra, és

Egyszerre oly üde vagyok,

Hogy a szemem harmatgyöngyös,

Hajnali rét gyanánt ragyog,

S lánykáim, mint a Március,

Rügyekbe zárt kölyöktavasz…

Őket nézem és bimbókorom,

Újra fölöttem sugaraz.

Nem siratom tűnt éveim,

Hiszen az idő úgysem áll,

...Szánom az ínyenc élvezőt,

Csömörnél mása nem marad,

Koldus, ki mit sem áldozott,

S nem gyűjtött mást, csak aranyat.

Igaz kicsit fáradt vagyok,

Nehéz a toll is néhanap,

De a lehalkult szívverés

Fiam szívén erőre kap,

Szépségem múlik – nem sírok,

Lánykáim arcán tündököl,

Szinte sok is, e négy gyerek,

Mily roppant kincset örököl.

Nem volt hiába semmi sem,

Bár néhanap békétlenül

Lázongtam, hisz’ nem tudtam én,

Hogy ürmöm mézzé édesül…

Sokat fizettem? Nem tudom,

Hiszen mindennek ára van…

Ezerszer újra kezdeném

Alázatosan, boldogan. 

Végre megjött a szép idő, irány a kert, a domb, a tó, vagy a természet bárhol!:)

Legyen csodás napotok! Vigyázzatok magatokra!!!

Húsvét

HÚSVÉT???

Ez a húsvét más lesz, mint amilyen régen,

Locsolkodók nélkül telik el majd szépen.

Magadnak fogod a sonkát megfőzni,

Egyedül fogod a tojást is feltörni.

Magadnak mondod el locsolóversedet,

És fejedre öntöd a saját kölnidet.

De a magány után érkezik a vigasz,

Elszalad, elillan gyorsan ez a tavasz.

Érkezik a nyár, találkozunk újra,

S az elmaradt hagyományt lesz, ki bepótolja!

Ezen a húsvéton egy legyen a gondod,

Az hogy most éppen, nincsen semmi dolgod!

Tarts ki, mint régen a katona a fronton,

Ne menj te sehova, maradj szépen otthon!

A fenti verset az Atádi Hírekből hoztam - nem ismert a költő -, de javítottam, hogy kijöjjön a szótagszám.:)

Békés, pihenős, szép Húsvéti Ünnepeket kívánok minden bekukkantónak!:)

Nagyszombat

Kozma László : Vörösbegy

A legenda így szól: egymásra talált a
Krisztus és a legkisebb madárka.
Mert a madár azon a fán lakott
melyből készítették a kereszt-ácsolatot.
És akik az ő fészkét leverték
A keresztet egy megtört vállra tették.
A szikla-úton keringett felette
S a nehéz fát a szárnyával emelte.
Erejénél nagyobb volt a szándék -
Megérzi a Krisztus, és tovább lép.
S hogy megfeszítve ajkai sebesedtek
A madárka csőrében hozott egy vízcseppet.
A Krisztus ekkor a madárra tekintett
Bólintott, s torkára egy vércseppet hintett.
Vércseppet, mely lecsordult a tövis-koronáról
De megváltás lett, vigasz és öröm-zápor.
S a szürke tollú apró verebecske
A Feltámadást dalolta attól kezdve.

Vers mindenkinek

Ma reggel bekapcsoltam a gépet és szembejött ez a gyönyörű vers, akár egy kis vigasz.
Úgy gondoltam, megosztom veletek, hátha nem ismeritek.
Nemrég fedeztem fel költőjét, aki vetekszik férje - Dragomán György - tehetségével. Azóta követem és mindig elolvasom új verseit. Nektek is szívből ajánlom.

Szabó T. Anna: Az ég zsoltára

Perelj, Uram, perlőimmel?
Felelj, Uram, felhőiddel.
Mondd, hogy rend van a világban,
felejtsem, amiket láttam.

Nehéz lenni, tudod, Uram?
Szívünk-szemünk úgy tele van
fájdalommal, szenvedéssel,
amit nem érünk fel ésszel.

Körülöttünk annyi zaj van.
A testtel is csak a baj van.
A lélek meg – szent a lélek,
de nem éli a szentséget.

Kő a szívünk, fáradt, nehéz,
szemünk csak a képekre néz,
tükrök közé vagyunk zárva,
nem látunk ki a világra.

Itt lent perbe vagyunk fogva,
perlőnk fölénk magasodna,
túlkiabál, elküld haza,
hiába, hogy nincs igaza.

Perelj, Uram… - Nem, ne perelj.
Inkább csak felhőket terelj:
a változó világ képét –
ezzel hozd fölénk a békét.

Felelj, uram, felhőiddel,
vértezz fel a kellő hittel,
hogy törvényed ne feledjük,
eged alatt legyünk együtt,

tanuljunk világot látni,
indulatainkkal bánni,
nem bújkálni, mint a gyermek,
viselni a közös terhet,

éljük át a mások részét,
legyen bennünk újra részvét,
legyen bennünk hit, alázat.
Égből építs nekünk házat.

Örömteli volt az anyák napja. Mind a négy gyermekem és unokáim köszöntöttek. Szabadnapos voltam, ők főztek, sütöttek és készen hozták, még a terítésben is volt segítségem. 💝
Boldizsár és Benedek saját kezűleg készítettek ajándékot. Rengeteg virággal, édességgel halmoztak el. Köszönöm itt is a szép napot!

Minden bekukkantónak kívánok melegedő, tavaszias hetet!

Anyák napjára

                                                              Gámentzy Eduárd: Ahogyan régen

                                                              Aludni kéne
                                                              Ahogyan régen.
                                                              Lehajtott fejjel,
                                                              Anyám ölében.
                                                              Kelni a Nappal,
                                                              Vidám tavasszal.
                                                              Szállni fecskékkel, darazsakkal.
                                                              Gurulni domboldalról völgybe,
                                                              Pörögni, forogni körbe-körbe.
                                                              -Utána újra!
                                                              Még egyszer,..százszor!
                                                              Nyakláncot fonni
                                                              Fűből, virágból.
                                                              -Elvinni neki!
                                                              Hazatalálni!
                                                              -Minden ölelést meghálálni!

Az anyaság alázat. Szolgálat és lemondás. Élethosszig tartó aggódás. Önismereti lecke. Kétkedés és hit magadban. A hited őbenne. Az ő hite tebenned. Bizonytalanság és bizonyosság egyszerre. Könnyek a zuhany alatt. Végtelen fáradtság. Végtelen káosz és mindent elsöprő harmónia. Ismeretlen szívelszorulás. A szeme a szívedben. A hangod az övében. A mosolya mindenhol. Az illata a lelkedben. Szövetség vele. Az anyaság kötelék. Ragaszkodás és elengedés. Kérdések magadnak, válaszok magadtól. Az anyaság áldozat. És mindenekelőtt hála. Hála annak, akit megszültél; és annak, aki téged megszült.

Kőváry Anett

Gyermeknapra

Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért

Fák, csillagok, állatok és kövek 
szeressétek a gyermekeimet. 

Ha messze voltak tőlem, azalatt 
eddig is rátok bíztam sorsukat. 

Énhozzám mindig csak jók voltatok, 
szeressétek őket, ha meghalok. 

Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek, 
szeressétek a gyermekeimet. 

Te, homokos, köves, aszfaltos út, 
vezesd okosan a lányt, a fiút. 

Csókold helyettem, szél, az arcukat, 
fű, kő, légy párna a fejük alatt. 

Kínáld őket gyümölccsel, almafa, 
tanítsd őket csillagos éjszaka. 

Tanítsd, melengesd te is, drága nap, 
csempészd zsebükbe titkos aranyad. 

S ti mind, élő és holt anyagok, 
tanítsátok őket, felhők, sasok, 

Vad villámok, jó hangyák, kis csigák, 
vigyázz reájuk, hatalmas világ. 

Az ember gonosz, benne nem bízom, 
De tűz, víz, ég, s föld igaz rokonom. 

Igaz rokon, hozzátok fordulok, 
tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok; 

Tűz, víz, ég és föld s minden istenek: 
szeressétek, akiket szeretek.

Anyák napjára

Légy áldott Anyám  

Én Anyám, ki vagy a mennyekben,
Áldassék a te szereteted és türelmed
Egész rövidke múló életemben.

Tekints le rám fénylő csillagként, áldón,
Bocsájtsd meg nekem hibáim,
És ne tekints le rám okkal, soha vádlón.

Igyekszem hozzád méltón élni itt lenn a földön,
Támaszt nyújtani másoknak,
Hogy neved, gyermeked által is tündököljön.

Légy áldott Anyám, s minden nő általad,
Ki szíve alatt valaha életet hordozott,
Édesanyák, mind-mind Isten szent ege alatt.

Szép napot, boldog ünneplést mindenkinek!

Ünnepnapok

Radnóti Miklós: Temetőben

Illendőn gyászol e föld:
nem mutogatja gyászát,
nem száll bánat a rögre;
csak fényes héja ropog
szomorúbban az esti
kenyérnek s a tengerek
lassúdad reggeli tánca
lett nehezebb, de jól tudod,
ez sem örökre.

Halottaival úgy bánik e föld,
ahogyan kimenős matrózok
a kocsmák poharával,
ha felforr bennük a nyelt rum:
hosszan nézegetik,
aztán odacsapják!
Így bánik a testtel a föld is.

De elnyugszik a zajgás:
te tudod és tudom én,
mint van az.

Csöndes beszédben évek                                                                                

és évszázak után is
élőkről szólnak először,
holtakról azután csak,
de róluk hosszasabban,
s a szavakon lassan
csörög az örök koszorúk levele
s ebből tenéked is jut,
ki földbeszállsz és néma
emlékedet óvja
majd az időtlen idő!

Békés, meghitt emlékezést mindenkinek!

Ünnep

Csanád Béla: Hol vagy, István király?

Nem így jelölted meg az ezredévet,
Ahogy mi élünk, rontó példaként,
Európa keleti közepében,
Amelynek őre volt és büszkesége e nép.
Példája ősi küldetésnek,
Melyet az Úr a népeknek adott,
Hogy bizonyságot tegyenek fiáról,
Az emberségről, s mindenről, ami szép,
Ami nemes és bátor, tiszta eszme,
Hogy minden jó itt otthonra találjon.
Ne bántsa magyar soha a magyart,
S az idegent barátként megbecsülje.
Erre a sorsra nincs már biztosíték,
Az adott szó már fabatkát sem ér.
Szeretet helyett hatalmi erőszak,
Biztonság helyett vad idegen érdek,
Új maffiák és összeesküvések uralkodnak,
S már nem benned remél ez árva nemzet,
Amely a szabadság nevében retteg, s csalódva él.
Nincs tekintély, ki célt mutat, sem eszme,
Isten helyett a Mammon lett az úr,
Bálvány, amit a pénz farag magának,
S a médiák ünneplik, tisztelik
Új szolgaságok csatlósaiként,
Hogy mindenütt csak bólogassanak.
Hajdan Rómában cirkuszt,
Kenyeret követelt a szegény, hogy megnyugodjék.
Ma cirkusz van utcán és parlamentben,
De a szegény csak színpadtöltelék
Választáshoz és demokráciához,
És büntetlen jár, ki országot elad.
Hol vagy, István király, hol vagy királyi nemzet?
Bár létezel, csak belső bujdosásban,
Keseredett szívekben s bátortalanul.
Te Isten népe vagy, nem játékszer se fegyver.
Kelj fel, s kiáltsd meg őseid hitét,
S ne szégyelld vallani,
Mi eleinknek életforrás volt, s méltó büszkeség.
Kelj fel, ki Boldog Asszony népe vagy,
Neki ajánlott fel István király!
De, hogy segítse azt,
Ki nem akar gyógyulni, bízni benne.
S életét hóhérainak adja zálogul.
Boldog a nép, mely ünnepelni tud,
Mi nem tudunk, nem jő mosoly szívünkre.
Hol vagytok, égi látnokok?
Keljetek fel, Petőfi és Arany!
S a többiek: Ady s József Attila,
Hol vagy Pilinszky, védőangyalunk!
Keljetek fel csillagai az égnek,
Ti magyar szentek, hősök s boldogok!
Keljetek fel, ügyünkért, életünkért,
S hazátokért ti küzdjetek velünk!
Mert nem lehet, hogy annyi szent erő
És szenvedés és drága áldozat
Hiába légyen és semmit se érjen.
Támadj fel újra bennünk, Krisztusunk,
Kinek országát százszor megtagadták.
És lesz még ünnep, százezer szebb ünnep,
És boldog nép, mely ünnepelni tud,
Ha veled küzdünk és veled maradunk.

A helyzet kezeléséhez

Nem, nem, egy szót sem a politikáról! Épp elég, ami naponta óhatatlanul is bemászik a küszöb alatt - sokszor az ingerküszöb alatt...-, vagy felvillan a másra használt képernyőn!... Sok is!
Miután mindenkit kibillentett ez a hangulat a mindennapi, megszokottból, csak ennyit írnék. Ezt a két mellékletet, amibe belebotlottam a neten és nagyon megfogott. Érdemes elgondolkodni rajtuk!

Hogyan látunk...?

Egy fiatal pár új házba költözik. Első reggel, reggelizés közben a fiatalasszony kinéz az ablakon, és látja, hogy a szomszéd teregeti a ruhákat. Milyen koszosak azok a ruhák - mondja a férjének -, lehet, hogy nem tudja, hogyan kell rendesen mosni. Talán mosószappanra lenne szüksége.

A férj végighallgatja, és csendben fogyasztja a reggelijét. Ez így megy a következő napokban is: amikor a szomszéd kiteregeti a ruhákat, a fiatalasszony ugyanazokat a megjegyzéseket teszi rá.

Egy hónappal később a feleség meglepődve veszi észre, hogy a szárítókötélen tisztára mosott ruhák sorakoznak, és meg is jegyzi a férjének: „Nézd, végre valahára megtanulta a szomszédasszonyunk, hogyan kell rendesen kimosni a ruhákat! Vajon ki taníthatta meg rá?”
A férj ekkor felnéz, és így szól:
„Ma korán reggel felkeltem, és megtisztítottam az ablakokat.”

Így van ez az életben is... Az, hogy hogyan látunk embereket, mindig azon múlik, hogy mennyire tiszta az ablak, amin keresztül nézzük őket.

Kálnay Adél: Kérdés

Lehet-e jónak lenni egy rossz világban,
sétálni télen kigombolt kabátban,
szalonnát szúrni fagyos ágra,
nem vadászni nyúlra fácánra,
koldus kezébe kenyeret nyomni,
csábítók között hűnek maradni,
házad kapuját kitárni,
hadd jöjjön hozzád akárki,
kisgyerek könnyét letörölni,
senkivel soha nem pörölni,
dermedt verébért hajolni porka hóba,
más baját sosem hozni szóba,
békét, nyugalmat, szépséget akarni,
adni, adni, mindig csak adni,
tökéletesre lelni egy madár dalában…
Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?

Mellékelek szépséget is, megható szeretetet, hogy egy kis mosolyt csaljak az arcotokra. Ebből merítsetek! :)

Az ember melegségre vágyik...(Örkény után szabadon), hát élvezzétek a szép, őszi napokat!
Kellemes kikapcsolódást minden kedves bekukkantónak!:)