Évforduló

Fantasztikus hónap ez a március a mi családunkban! Születés- és névnapok, évfordulók, azaz ünnep, ünnep hátán! Így történt, hogy megint háttérbe szorult a blog írása.

Most azonban nem mehetünk el szó nélkül a jeles alkalmak mellett, ugyanis ezekből két páratlan szám igencsak kerekre sikeredett! Az egyik a szülinapom, a másik a házassági évfordulónk.

Még csak az elsőről írhatok, de az olyan feledhetetlen lett a gyermekeim és minden családtagom jóvoltából, hogy nem jutottam szóhoz és leírni is nehéz lenne! Itt is köszönöm mindannyiuknak (igaz, nem nagyon olvassák a blogomat) a sütést, főzést, szervezést, a covid- mentes, körültekintő lebonyolítást, a sok-sok szívhez szóló örök emléket, ami sokkal többet ért nekem, mintha bárhova elmentünk volna - ha lehetett volna - és idegenek, "jópénzért" kedvünkre kényeztettek volna minket! 💝 Így most mindenkinek a segítő, szerető keze benne volt a dologban! 

Boldog vagyok, hogy megélhettem ezt a kort! A sok évtized alatt rengeteg érzés, tapasztalat felhalmozódott bennem, amiből lassan profitálnom kéne. Nem mindig sikerül, de próbálkozom! ;)

VERS VÁRNAI ZSENI: Nem volt hiába semmi sem...

Nem volt hiába semmi sem.

Igaz, kicsit fáradt vagyok,

Acélkerék is megkopik,

Hogyha szüntelen csak forog.

Kopik, kopik, de fényesül,

Nem fogja be a rozsda sem,

Csiszolja minden mozdulat,

S forog, forog ezüstösen.

Igaz, kicsit fáradt vagyok,

Nem adnak ingyen semmit ám,

Voltak keserves napjaim,

És rengeteg dúlt éjszakám.

Amíg négy gyermek nagyra nő,

Bizony egyet-mást tenni kell,

Legalább így az életem

Nem múlt el csip-csup semmivel.

Ránézek nagy fiamra, és

Egyszerre oly üde vagyok,

Hogy a szemem harmatgyöngyös,

Hajnali rét gyanánt ragyog,

S lánykáim, mint a Március,

Rügyekbe zárt kölyöktavasz…

Őket nézem és bimbókorom,

Újra fölöttem sugaraz.

Nem siratom tűnt éveim,

Hiszen az idő úgysem áll,

...Szánom az ínyenc élvezőt,

Csömörnél mása nem marad,

Koldus, ki mit sem áldozott,

S nem gyűjtött mást, csak aranyat.

Igaz kicsit fáradt vagyok,

Nehéz a toll is néhanap,

De a lehalkult szívverés

Fiam szívén erőre kap,

Szépségem múlik – nem sírok,

Lánykáim arcán tündököl,

Szinte sok is, e négy gyerek,

Mily roppant kincset örököl.

Nem volt hiába semmi sem,

Bár néhanap békétlenül

Lázongtam, hisz’ nem tudtam én,

Hogy ürmöm mézzé édesül…

Sokat fizettem? Nem tudom,

Hiszen mindennek ára van…

Ezerszer újra kezdeném

Alázatosan, boldogan. 

Végre megjött a szép idő, irány a kert, a domb, a tó, vagy a természet bárhol!:)

Legyen csodás napotok! Vigyázzatok magatokra!!!