2016/12/01

Megjött december!:)

Eltelt egy hónap, mióta nem írtam.

Először is, egy nagy üvegezős munkát kaptam, amit időre kellett teljesíteni.
Pipacsos mintát kért a megrendelő, ami nagyon nehezemre esett. Ugyanis ez a szép virág olyan légies, finom, hogy el nem tudtam képzelni, hogy oldom meg ezt a rideg, hideg üvegből! Sokat vajúdtam a mintával, nehezen találtam meg a megfelelő üveget, szóval nem volt egyszerű.
Végül sikerült, mindenki megelégedésére! Gyorsan el is vitték Hollandiába és most már télen is pipacsos ablakot nézhet a gazdája!:)

 Ez a nagy, 90x40cm,
és a kicsi, amiből két egyforma készült, tükörképben.

Egyébként nem tudom ti hogy érzékelitek, de hihetetlen gyorsasággal repülnek a napok, hetek, hónapok! Minden nap program dús, nincs unatkozás. Szerencsére. Igaz, volt egy-két kellemetlen hét, mikor elkaptam a bizonyos vírust, ami mindenhol jelen van manapság. Nagyon levert! Még ma is érzem a gyomromon a nyomát...
Szegény Doma unokám se úszta meg, még kórházba is került kiszáradás veszélye miatt.:( Hál'istennek gyorsan gyógyult, ismét járhat fociedzésre és meccsekre. :)

A hónap kezdetén ünnepeltük Boldizsár 2. szülinapját. Nagy gyerkőc már, szépen beszél, okos, szép és jó kisfiú. Mi más lenne? :))) Nézzétek, hogy mosogat! :)

A három "szomszéd" unoka is nagyra nőtt, már igazi kajlák!:) Azért még sikerül rászednem őket néha egy kis ház körüli segítségre. Én is besegítek egy - egy ebéddel, vacsorával, olykor együtt tanulással is, ha úgy alakul.

Elkezdtem a karácsonyi készülődést. Elsősorban az üvegezésben. Újabb formájú angyalok születtek, majd egy esernyőt tartó párost készítettem, többféle formációban. Nagy sikert aratott.






Ma készült el - kérésre - a kis angyal medál. Fele akkora, mint a többiek, nyakba lehet akasztani. Magamtól eszembe nem jutott volna! Szerencsére a fiataloknak vannak ilyen igényük!:) Ennek is sikere lett, úgyhogy ezerrel üvegezek.

Szokásosan voltak családi ünnepek és együttlétek, finom ételekkel. (Pár napja eszem csak újra mindent, úgyhogy nem sokat élvezhettem belőle.)

Egy szem nagylány unokánk első bálján is részt vettünk nagycsaládilag. Elragadóan csinos hölgy lett belőle!



Közben belecseppentem egy bizonyos Lét - Trend nevezetű életmódváltós csoportba.
Első körben meghívtak "előadónak" - merthogy pár éve mi is nagyot váltottunk, más kérdés, hogy kissé visszacsúsztunk, de igyekszünk újra helyre kerülni - és ezek után úgy döntöttem, maradok! Elmegyek rendszeresen meghallgatni mások véleményét, tapasztalatait, receptjeit az egészséges életmódról. Esetleg megoszthatom veletek is, ha lesz rá igény.;)  Na, meg ha lesz időm írni a blogba...

Miután kajak témában érintettek vagyunk, tegnap kiállítás megnyitón voltunk Pécsett, az egyetemen, ahol a hirtelen elhunyt Kolonics György kenus, sportlegenda életútját mutatják be. Igazán színvonalas, jól összeszedett kiállítás, ajánlom mindenkinek.
http://www.psnzrt.hu/hirek/2016-11-29-kajak-kenu-megnyilt-pecsett-a-kolonics-emlekkiallitas


Egy szó mint száz, rengeteg történés volt, ezek csak amik hirtelen eszembe jutottak...

Gondolom, ti is mindannyian készültök már a közelgő ünnepekre. Igyekeznünk kell, hiszen már december!

Nyugodt, szép Adventet, csendes várakozást kívánok minden bekukkantónak!:)

2016/11/02

Napi aktuális

Szívmelengető sorok Mesepszichológia Fb. oldaláról.

"- Én pedig beköltözöm a szívedbe. Azok, akiket szeretsz, mind-mind ott laknak. Amikor rájuk gondolsz, akkor kicsit libabőrös leszel, mert eszedbe jutnak az emlékek, a szép pillanatok, amiket együtt töltöttetek - magyarázta Tündérbogyó. Ekkor nemcsak szomorú leszel, hogy nincs itt veled az, aki hiányzik, hanem vidám is, mert jó ezekre az emlékekre visszagondolni. Hálás leszel azért, hogy olyan sok jó dologban volt részetek." 
(Részlet a Lilla és Tündérbogyó című könyvben szereplő mesékből. A festmény Moldován Mária képzőművész munkája).

2016/11/01

Ünnepnapok


Radnóti Miklós: Temetőben
Illendőn gyászol e föld:
nem mutogatja gyászát,
nem száll bánat a rögre;
csak fényes héja ropog
szomorúbban az esti
kenyérnek s a tengerek
lassúdad reggeli tánca
lett nehezebb, de jól tudod,
ez sem örökre.
Halottaival úgy bánik e föld,
ahogyan kimenős matrózok
a kocsmák poharával,
ha felforr bennük a nyelt rum:
hosszan nézegetik,
aztán odacsapják!
Így bánik a testtel a föld is.
De elnyugszik a zajgás:
te tudod és tudom én,
mint van az.

Csöndes beszédben évek                                                                                
és évszázak után is
élőkről szólnak először,
holtakról azután csak,
de róluk hosszasabban,
s a szavakon lassan
csörög az örök koszorúk levele
s ebből tenéked is jut,
ki földbeszállsz és néma
emlékedet óvja
majd az időtlen idő!


Békés, meghitt emlékezést mindenkinek!

2016/09/01

Iskolakezdés

Tegnap este nálunk véget ért a nyár.
Szép nyárbúcsúztatót tartottunk a gyerekekkel, unokákkal. Egész nap együtt voltunk a kedvenc játékokkal, ételekkel. Még egy utolsó pici napozás, pancsolás a legkisebb medencéjében, s mindenből egy "nyomaték". (Közben a hulló mogyorót szedték a fiúk, mintegy átmenet a két évszak között...)





Nagyon szép nyarat tudunk magunk mögött még akkor is, ha a vízállás nem volt kedvező a dunai zátonyozáshoz. Volt más. Tenger, strand, kajak, külföldi és itthoni kirándulások. Talán kicsit sok is.

Ma lógó orral indult el a siserehad és velük együtt a már dolgozó pedagógusok. Nem irigylem őket, nagyon is átérzem a helyzetüket! A szeptember egyébként sem könnyű, kell idő, hogy újból belerázódjanak a munkába. Attól félek, az idén ez tovább fog tartani...

Kitartást, minden érintettnek!:)


Szép napokat mindenkinek!:)

2016/08/20

Ünnep


Csanád Béla: Hol vagy, István király?

Nem így jelölted meg az ezredévet,
Ahogy mi élünk, rontó példaként,
Európa keleti közepében,
Amelynek őre volt és büszkesége e nép.
Példája ősi küldetésnek,
Melyet az Úr a népeknek adott,
Hogy bizonyságot tegyenek fiáról,
Az emberségről, s mindenről, ami szép,
Ami nemes és bátor, tiszta eszme,
Hogy minden jó itt otthonra találjon.
Ne bántsa magyar soha a magyart,
S az idegent barátként megbecsülje.
Erre a sorsra nincs már biztosíték,
Az adott szó már fabatkát sem ér.
Szeretet helyett hatalmi erőszak,
Biztonság helyett vad idegen érdek,
Új maffiák és összeesküvések uralkodnak,
S már nem benned remél ez árva nemzet,
Amely a szabadság nevében retteg, s csalódva él.
Nincs tekintély, ki célt mutat, sem eszme,
Isten helyett a Mammon lett az úr,
Bálvány, amit a pénz farag magának,
S a médiák ünneplik, tisztelik
Új szolgaságok csatlósaiként,
Hogy mindenütt csak bólogassanak.
Hajdan Rómában cirkuszt,
Kenyeret követelt a szegény, hogy megnyugodjék.
Ma cirkusz van utcán és parlamentben,
De a szegény csak színpadtöltelék
Választáshoz és demokráciához,
És büntetlen jár, ki országot elad.
Hol vagy, István király, hol vagy királyi nemzet?
Bár létezel, csak belső bujdosásban,
Keseredett szívekben s bátortalanul.
Te Isten népe vagy, nem játékszer se fegyver.
Kelj fel, s kiáltsd meg őseid hitét,
S ne szégyelld vallani,
Mi eleinknek életforrás volt, s méltó büszkeség.
Kelj fel, ki Boldog Asszony népe vagy,
Neki ajánlott fel István király!
De, hogy segítse azt,
Ki nem akar gyógyulni, bízni benne.
S életét hóhérainak adja zálogul.
Boldog a nép, mely ünnepelni tud,
Mi nem tudunk, nem jő mosoly szívünkre.
Hol vagytok, égi látnokok?
Keljetek fel, Petőfi és Arany!
S a többiek: Ady s József Attila,
Hol vagy Pilinszky, védőangyalunk!
Keljetek fel csillagai az égnek,
Ti magyar szentek, hősök s boldogok!
Keljetek fel, ügyünkért, életünkért,
S hazátokért ti küzdjetek velünk!
Mert nem lehet, hogy annyi szent erő
És szenvedés és drága áldozat
Hiába légyen és semmit se érjen.
Támadj fel újra bennünk, Krisztusunk,
Kinek országát százszor megtagadták.
És lesz még ünnep, százezer szebb ünnep,
És boldog nép, mely ünnepelni tud,
Ha veled küzdünk és veled maradunk.


2016/07/22

Nagy utazás 12.

Az idő nem javult. Esőben búcsúztunk és indultunk újabb állomásunk felé.

Lelkünkre kötötték, hogy az útba eső Limburg an der Lahn nevű várost feltétlenül nézzük meg, kihagyhatatlan!
Megnéztük... Kb. 4 órát töltöttünk ott, úgyhogy sok lesz a fotó!:) Valóban szemet gyönyörködtető.





Mintha a város összes háza egyforma lenne, pedig nem!:)



Szépséges postaláda.




Limburg katedrálisa (Szent György templom), 1190 és 1235 között épült késő románkori stílusban. Nekem nagyon tetszettek a színei. Valahol olvastam, hogy a középkorban általában szürkék voltak a templomok, de ezt felújításkor - már a XX.sz.-ban - azért festették ilyenre, mert a belső falakon megmaradt freskók színeiből válogattak, azok lehettek építéskor az eredeti színei.



Gyönyörű ólomüveg ablakok!




Ez a modern változat is illik ide.



I. Konrád


Az említett freskó maradványok.


A templom melletti nagyon régi temetőben is sétáltunk egyet.








Közvetlen a templom oldalánál a papok nyughelye.


Kilátás



Séta vissza, a parkolóba.











Épp időben érkeztünk. Beszálltunk az autóba és elkezdett szakadni az eső...

Következő úti célunk Aranyember ükapjának szülőhelye Wegeleben, ami az ország keleti részén van, innen meglehetősen messze. Jó lenne még világosban odaérni!


Folyt. köv.
Kellemes nyarat minden bekukkantónak!:)
Üzemeltető: Blogger.

 
Design by Wordpress Theme | Bloggerized by Free Blogger Templates | Macys Printable Coupons