2016/08/20

Ünnep


Csanád Béla: Hol vagy, István király?

Nem így jelölted meg az ezredévet,
Ahogy mi élünk, rontó példaként,
Európa keleti közepében,
Amelynek őre volt és büszkesége e nép.
Példája ősi küldetésnek,
Melyet az Úr a népeknek adott,
Hogy bizonyságot tegyenek fiáról,
Az emberségről, s mindenről, ami szép,
Ami nemes és bátor, tiszta eszme,
Hogy minden jó itt otthonra találjon.
Ne bántsa magyar soha a magyart,
S az idegent barátként megbecsülje.
Erre a sorsra nincs már biztosíték,
Az adott szó már fabatkát sem ér.
Szeretet helyett hatalmi erőszak,
Biztonság helyett vad idegen érdek,
Új maffiák és összeesküvések uralkodnak,
S már nem benned remél ez árva nemzet,
Amely a szabadság nevében retteg, s csalódva él.
Nincs tekintély, ki célt mutat, sem eszme,
Isten helyett a Mammon lett az úr,
Bálvány, amit a pénz farag magának,
S a médiák ünneplik, tisztelik
Új szolgaságok csatlósaiként,
Hogy mindenütt csak bólogassanak.
Hajdan Rómában cirkuszt,
Kenyeret követelt a szegény, hogy megnyugodjék.
Ma cirkusz van utcán és parlamentben,
De a szegény csak színpadtöltelék
Választáshoz és demokráciához,
És büntetlen jár, ki országot elad.
Hol vagy, István király, hol vagy királyi nemzet?
Bár létezel, csak belső bujdosásban,
Keseredett szívekben s bátortalanul.
Te Isten népe vagy, nem játékszer se fegyver.
Kelj fel, s kiáltsd meg őseid hitét,
S ne szégyelld vallani,
Mi eleinknek életforrás volt, s méltó büszkeség.
Kelj fel, ki Boldog Asszony népe vagy,
Neki ajánlott fel István király!
De, hogy segítse azt,
Ki nem akar gyógyulni, bízni benne.
S életét hóhérainak adja zálogul.
Boldog a nép, mely ünnepelni tud,
Mi nem tudunk, nem jő mosoly szívünkre.
Hol vagytok, égi látnokok?
Keljetek fel, Petőfi és Arany!
S a többiek: Ady s József Attila,
Hol vagy Pilinszky, védőangyalunk!
Keljetek fel csillagai az égnek,
Ti magyar szentek, hősök s boldogok!
Keljetek fel, ügyünkért, életünkért,
S hazátokért ti küzdjetek velünk!
Mert nem lehet, hogy annyi szent erő
És szenvedés és drága áldozat
Hiába légyen és semmit se érjen.
Támadj fel újra bennünk, Krisztusunk,
Kinek országát százszor megtagadták.
És lesz még ünnep, százezer szebb ünnep,
És boldog nép, mely ünnepelni tud,
Ha veled küzdünk és veled maradunk.


2016/07/22

Nagy utazás 12.

Az idő nem javult. Esőben búcsúztunk és indultunk újabb állomásunk felé.

Lelkünkre kötötték, hogy az útba eső Limburg an der Lahn nevű várost feltétlenül nézzük meg, kihagyhatatlan!
Megnéztük... Kb. 4 órát töltöttünk ott, úgyhogy sok lesz a fotó!:) Valóban szemet gyönyörködtető.





Mintha a város összes háza egyforma lenne, pedig nem!:)



Szépséges postaláda.




Limburg katedrálisa (Szent György templom), 1190 és 1235 között épült késő románkori stílusban. Nekem nagyon tetszettek a színei. Valahol olvastam, hogy a középkorban általában szürkék voltak a templomok, de ezt felújításkor - már a XX.sz.-ban - azért festették ilyenre, mert a belső falakon megmaradt freskók színeiből válogattak, azok lehettek építéskor az eredeti színei.



Gyönyörű ólomüveg ablakok!




Ez a modern változat is illik ide.



I. Konrád


Az említett freskó maradványok.


A templom melletti nagyon régi temetőben is sétáltunk egyet.








Közvetlen a templom oldalánál a papok nyughelye.


Kilátás



Séta vissza, a parkolóba.











Épp időben érkeztünk. Beszálltunk az autóba és elkezdett szakadni az eső...

Következő úti célunk Aranyember ükapjának szülőhelye Wegeleben, ami az ország keleti részén van, innen meglehetősen messze. Jó lenne még világosban odaérni!


Folyt. köv.
Kellemes nyarat minden bekukkantónak!:)
Működteti a Blogger.

 
Design by Wordpress Theme | Bloggerized by Free Blogger Templates | Macys Printable Coupons