2019/12/01

DECEMBER





SZABÓ T. ANNA : HÓPIHE
December van, ünnep-hónap: 
itt az ideje a hónak!
Pár pihe is elég lenne,
ide hullna tenyerembe.
Képtalálatok a következőre: SÜN A HÓBAN KÉPEK"Rövid a fény, gyorsan halad,
későn kel fel reggel a nap,
paplanomba gömbölyödök,
szuszmorászni, mint a sünök,
burkolózni jó melegbe,
fütyülni a fergetegre,
akarva vagy nem akarva
jót aludni betakarva.
Úgy vágyódom csupa jóra,
mint a mező puha hóra –
vár, mintha a napra várna,
paplan alatt lágy az álma.
CSENDESEDŐ, SZÉP ADVENTI HETEKET KÍVÁNOK MINDENKINEK! :)
Képtalálatok a következőre: adventi első"

2019/11/06

Ki érti ezt?

Ma, november 5.-én,  délután 5 órakor 20 fok meleg volt nálunk és szakadt az eső két órán át.

Autóban ültem, az ablaktörlő lapátok alig bírták a munkát. Az úton sűrűn ugráltak előttem az esőnek örvendő BÉKÁK!!!.  Eszükbe nem jut a téli álom, a hibernálás, hiszen tavasz van!:) Mi több, nyár! Noooormális? - kérdezné Besenyő Pista bácsi. Hát, nem!

Nem is csodálkozom, hogy fáj a fejem napok óta, ami egyébként nem szokott. Kivételesen ma más okból is fájhatna, de szerintem az időjárás a felelős! Vajon mit üzen az időjárásfelelős? Meddig tart ez még? Lesz-e egyáltalán fagy és hó? Mondjuk nem lenne rossz, ha megmaradna a tüzelőnk!:))

Furcsa az ember. Ha meleg van az a baj, ha hideg, akkor meg az. Örök elégedetlen. De nem normális ez így! A bacik és a vírusok már a kispadon melegítenek...

Én nagyon szeretnék karácsonyra hideget, hóval!!! Nem szeretem a decemberi madárcsicsergős tavaszt, sem a fagyos, havas áprilist!

Kinek szóljak? :D Mégis csak van valami abban a felmelegedésben!...


Addig is, míg megjön a lehűlés, ajánlok egy jó kis sütit, amit most készítettem először! Ezzel ki lehet bírni a "tavaszt"!:)

TÚRÓS KAKAÓS

A tésztához:
– 20 dkg liszt
– fél dl étolaj
– 1 tojás
–10 dkg cukor
– 1 teáskanál szódabikarbóna
– 2 evőkanál holland kakaópor
– 2.5 dl tej

Túrótöltelék:
– 25 dkg túró
– 1 citrom reszelt héja
– 1 púpos evőkanál búzadara
– 5 dkg búzadara
– 1 csomag vaníliás cukor
– 1 tojás

Elkészítése:
1. A sütőt előmelegítjük száznyolcvan fokra.
2. Egy őzgerinc formát kivajazunk.
3. Egy tálban a piskóta hozzávalóit összekeverjük.
4. Egy kisebb edényben összekeverjük a túrós töltelék hozzávalóit.
5. Ekkor a tészta felét beleöntjük a formába, kanállal elosztjuk rajta a túrót,majd mehet rá a tészta másik fele.
6. Sütőbe tesszük és tűpróbáig sütjük, kb. 45 perc.

Hasonló a reszelt túróshoz, de ennek a tésztája puhább, könnyebb. Nagyon finom! Köszönöm Rupáner - Gallé Margó!:)



S ha már van béka a posztban, legyen hal is! ;) Túróból.

Napsütéses - de hűvösödő! - szerdát minden bekukkantónak!

2019/11/04

Környezetvédelem és egyebek

Nagyon sokat beszélünk manapság a klímaváltozásról és a Föld szennyezéséről.
Mindannyian sokat tehetünk, (tehetnénk) az ügy érdekében. Nem tudom azonban, hogy hány évnek, évtizednek kell eltelnie ahhoz, hogy látható, érezhető eredménye is legyen. Jó lenne, ha nagyon gyorsan változtatnánk, de ez kemény dió!...

Magyarország kultúrája nagyon messze van ettől - szerintem. Szánalmas, hogy hogy szórják el a szemetet, csikket az utcákon, még ha van is szeméttároló! Nem egyszer látom, ahogy az autó ablakát lehúzva dobálják ki az üdítős üvegeket, egyebet. Na, meg az illegálisan lerakott szeméthegyek, a légtérbe jutó elégetett műanyagok és oda nem illő dolgokról nem is beszélve!... A tengerek, óceánok. Nem sorolom, mindenki tud az áldatlan állapotokról.
Azt mondják, tégy rendet a portádon és akkor rend lesz a Földön is. Meg kéne próbálni mielőbb, mert már most óriási késésben vagyunk!

A témához kapcsolódóan: minap Budapesten jártunk és a lányaink kezdeményezésére betértünk egy csomagolásmentes boltba is. Igazán érdekes volt, én még nem jártam ilyen helyen.

A bejárat mellett egy játszósarok a gyerekeknek, asztal, székek, ahol játszani, várakozni lehet. Közvetlen utána egy kihelyezett digitális mérleg, mellette filctollak.
Egy hölgy a kosarából sorra vette elő a különböző nagyságú csatos üvegeit és tette a mérlegre, majd ráírta hány deka. Mindent visszatett a kosárba és kezdte a vásárlást.

Rengetegféle mag hatalmas üvegtárolókban: kender-, len-, tök-, szezám-, szőlőmag, napraforgó, ami hirtelen eszembe jut. Előkerültek a kisebb bébiételes üvegcsék és a hölgy a pici, fa szedő kanállal mert magának, majd vitte az újabb mérleghez, hogy ellenőrizze a súlyt.
Pontosan így járt el a durum, teljes kiőrlésű, szénhidrát csökkentett tésztáknál és gabonáknál, pl. rozs, hajdina, köles, tönköly, bulgur, lencse, stb., de itt már a nagyobb üvegeit használta.
Végül a kasszánál ismét mérlegeltek és a gép kiadta, hogy mennyi az annyi.

Én a teáknál időztem, amiben nincsenek aromák, tartósítók, színezékek. Kis kóstolót hoztam egy bizonyos "téli tea" nevű összetételből, ami nagyon ízlik. A hibiszkuszt még nem próbáltam.

Láttunk uzsonnacsomagolót, ami pamut anyagból készült, mosható. Abba kell rejteni a szendvicset csomagolás nélkül, majd patenttal zárni. Van valami kis vízhatlan bélése, ahogy a mosható intimbetéteknek is...
Itt jutott eszembe, hogy gyerekkoromban nekem is - sőt, a gyerekeimnek is! - volt uzsonnás zacskóm, nagyon hasonló! Mosható, kis béléssel és egy anyag szalvétába csomagolták a szendómat, úgy tették bele. Emlékszem a terjengő kolbász illatára is, ha éppen úgy adódott.. :)

Láttunk  - és vettem próbának - kókuszfogkefét, meg egy nyeles lábos súrolót, ami szintén a kókusz rostjaiból készült. Egész ügyesen lehozza az apróbb baleseteket, de a komolyabbhoz elő kell vennem a mosogató drótot, amíg nem találnak ki erősebbet. ;)

Dunsztosüvegek lezárására méhviasszal átitatott kendőket használnak, formára igazítva. Hát, nem tudom mennyire válik be, nálam előfordul, hogy a patent zár alatt is elromlik a befőtt.:( Úgy gondolom, egyelőre kevés a visszajelzés, de majd kiforrja magát! Ez lesz a jövő!

Összegezve: nagyon sok érdekes és egészséges dolgot megismertünk, volt amiről én még nem hallottam, persze a lányaink célirányosan mentek a polcokhoz, mivel Pécsett is van már hasonló kezdeményezés, ahol ők már jártak, így volt összehasonlítási alapjuk.
Jó volt látni a sok fiatal vásárlót és hogy a mieink is mennyire komolyan veszik a dolgot! Mellékesen jegyzem meg, hogy nem olcsó, de ugye valamit, valamiért. Az egészség, a környezet nagyon fontos dolgok, az üzlet, pedig üzlet.

Más téma. Hétvégén, az őszi szünet vége közeledtével, megvigasztaltam az unokákat egy új kuglóffal, hogy ne szomorkodjanak a sulikezdés miatt!;) Mindenképpen ki akartam próbálni a receptet, amit a Fb.-on találtam és náluk jobb alanyt nem találhattam volna a teszteléshez!:)

Szombat reggeli túrós kuglóf a kakaó mellé.

Hozzávalók:
– 20 dkg vaj, vagy margarin
– 1 csipet só
– 25 dkg zsíros tehéntúró (én félzsírossal készítettem)
– 15 dkg cukor
– 2 tojás
– 25 dkg liszt
– 1 csapott kk. szódabikarbóna

Elkészítése:
1. A sütőt bekapcsoljuk 180 fokra.
2.  A puha margarint kikeverjük a csipet sóval, cukorral, és a túróval.
3. Hozzákeverjük a tojásokat, majd a lisztet és a szódabikarbónát.
4. A kuglóf formát vajazzuk ki és szórjuk meg morzsával, majd finoman simítsuk bele a tésztát.     Tűpróbáig süssük.
5.Még melegen borítsuk ki egy tálcára és szórjuk meg porcukorral.

Emlékezetesen finom lett, kicsit zsíros, nem az a szárazabb fajta kuglóf, hanem amit az AL-lal kezdődő bevásárlóközpontban lehet kapni celofánba csomagolva, na, ahhoz hasonló. Nekünk nagyon ízlett. Ráadásul alig van vele munka, csak össze kell keverni a hozzávalókat és megsütni. Kakaósat is készíthetünk, akkor 25 dkg legyen a vaj-féle és 2 ek. cukrozatlan kakaópor jár bele.

Nagyon örültek az unokák mikor felszóltam telefonon, hogy kész a reggeli! Akkor pattantak ki az ágyból, de 5 perc múlva már dicsérő szavak mellett falták az ünnepi finomságot!:) 

Így nézett ki.



Hát, ennyi tőlem, hirtelen. :)

Még csak egy mondatot, mert ezt még ma kell megemlítenem! 💝
Isten éltesse drága Boldizsárunkat az 5. szülinapján!!! Mert hogy ma van, de mi már egy hete megünnepeltük a búcsúval együtt (mellesleg nem bírtuk ki, ma is elmentünk megpuszilgatni!:)


Legyen jó kedvetek az esős idő ellenére, hiszen november van, lehetne fagy, jég, hóakadályok is, de most "csak" esik és aránylag barátságos a hőmérséklet! Azaz... elindult a felmelegedés, de ezzel ne is vicceljek!...

2019/11/02

Halottak napjára

Azt hiszem ide illik ez a szép írása Szabó T. Annának. Olvassátok, ha van egy kis időtök!

MI MARAD

Ahogy a kristálycsillár lezuhan. Ahogy a polgári jólét fogcsikorgatva fenntartott, áhítattal csodált szimbólumából dobozban tologatott lom lesz pincében. A fényképek, a térképek, a folyton toldozgatott énképek, az önsegítő könyvek, a horoszkópok, útmutatások a lassanként beomló labirintushoz, ahonnan soha nem lehetett kilátni az égre. A szamárfüles szószedetek, az élethossznyi keserves és kíváncsi tanulás, az akarat, az örök kívánkozás a jóra és a jobbra. A porrá lett öreg kéz toll-nyoma. A fonalak, a csipkék, az árva kékfodros úszósapka, a poros vörös paróka, a kimarjult lábú, rossz rugójú szék, a súlyos könyvespolc egymáson heverő polcdeszkái egy olajos garázs sötétjében.
Volt egyszer tágasság is. Volt világ, voltak utazások, ahonnan faragott ébenfa halakat, székelykaput, svájci kolompot, gondolát, flamenco-babát lehetett hazahozni, vitrinbe zárni, legyezőként összecsukni a csak napokra megnyíló messzeséget. És volt közben végig volt balatoni nyár, a vízközépi ragyogás, vitorlák lélegzése, a borzongó felszín szikraszőnyege, a hosszúcombú, lobogó hajú versenyzés, a hódítás íze, a győzelemé, a percek, amikor, mint bőrbe horzsoló kötelet, egyedül csak a saját kezében tartotta az életét. A lihegés és a szívdobogás. Nádas súrlása, üresen locsogó magány a lassuló pihegésben, pihenésben, és ha a víz fölé hajol, látja a fiatal arcot, mögötte a soha le nem nyugvó nappal. Az egész föld királynője, én. Volt ez is, nyoma sem maradt. Feloldódott az én, verejtékcsepp a vízben.
És volt valaha egy kutya is. Érdes szőrű, kajla nagy farkaskutya. Feküdt a félhomályos előszobában, fülelte a világítóudvar szűken visszhangzó zajait. A kukák szaga beszivárgott az ablakrésen, galambpelyhek keringéltek a párkányok és a pókhálós stukkók között, néha bezúdult körben a tetőkről a szürke eső. A kutya várt. Várta a megváltó sétát a sötét Duna-parton, a lobogú fülű sirálykergetést, mikor nyelni lehet a szelet, és nyál tajtéka száll a száguldás nyomában. Várta a gazdát, a fényes szemű kicsi nőt, aki kopogós cipőben kapcsolta rá a vékony piros pórázt, és ránevetett a morcos szembejövőkre. Aki áriákat dúdolt a város zajának, miközben keringett előtte a lépcsősor a szerelmesekkel. Gramofonlemez recéi, redőnyfény ritmusa. Visszatérni, mindig visszatérni. Ápolni az ágyhoz kötött, morózus férjet, aki pont úgy parancsolgat, ahogyan a a hosszan haldokló, rettenetes apa zsarnokoskodott régen.
A hatalmas, kopott könyvtár, benne a megperzselt, ostrom után felszedegetett regények, a géppuska szaggatta Gáldi-féle román nyelvkönyv, mert szót kellene érteni a múlttal, az erdélyi gyökerekkel, de közben valahogy megtelepedni mégis. Illyés Gyula, Kós Károly, a Szépmíves Céh és a Nyugat sorozatai, gót betűs antológiák, album Gaudi épületeivel, német ponyvák és francia rémregények, aranyköpés és aranyozott kötés, kék félvászon, vörös bőr, filléres klasszikusok, Heltai Jenő és Kosáryné Réz Lola könyvei és regényfordításai, Pujol Arisztid vidám kalandjai, Magyar Lányok, Új Idők, Katajev, Jaqes Chardonne: A boldogság éneke. Anyinak Imre, Bp, 1945 Karácsony. Felix Salten, Zsuzsikának szeretettel Édesanya, 1951 Karácsony. Új Élet Floridában. Soha vissza nem vitt kötet, Fray Kölcsönkönyvtár, Csalogány utca. Olvasólámpa márványtalapzaton, szerény és elszánt meghúzódás a két kicsi szobában, könyvbélelt meleg otthon az állandó hullámverésben. Háború, hidegháború, fullasztó, ideges béke, levél a tanácsnak, veszekedés a házmesterrel, az elvtársnő meg se szólaljon inkább, manikűr és körömlakkozás csak azért is, és kínlódás a munkahelyen, és otthon ápolni aztán özvegyen a combnyaktöréses öreg törékeny pici mamát, húsz hosszú éven át.
A falon a korszak kismesterei, polgári ízléssel válogatva, biedermeier keretben, habos ruhás olvasó nő a réten, finom párizsi utcakép, németalföldi tehénkék, búcsú a parasztkapuban, rőzseszedők, öreg bácsi ablaknál olvas. Fátyolvékonnyá kopott olcsó perzsák, metszett velencei tükör megvetemedett diófa keretben. Albumban a homályos fotón ugyanebben a tükörben a szép fiatal élénk asszonyarc, fésülködés közben, a szemében dac és huncutság és szomorúság és eltitkolt riadalom. Arckrémek jószaga leng a kék porcelánkagylós szűk fürdőszobából, Bécs diadalmas üzenete. A rossz repedezett szocreál csempére csendülve esik le egy keskeny ezüst körömreszelő. És a ruhagyűjtemény, és a gyufagyűjtemény, a rengeteg régi szappan, telistele különös mesterséges gyümölcsös illatokkal, és a csipke az üveges szekrény ajtaján, hogy ki ne kandikáljon a gondosan elhajtogatott bolti krepp ágynemű. Szemérem és szolid jólét, napi tíz órás gépírással fenntartott polgárerény.
Operabérletek garmadája, harminc év páholylátogatásai, hanglemezeken a rajongott muzsikák, elemelkedni ebből a poros és rosszkedvű közegből, az irigység és a mohó bírvágy, a kicsinyes indulatok köréből, fel a magasba, a kulisszákon túli felhők közé, az igazi élet és igazi szenvedély forrásához, fel az elemek viharába. Eladogatni ezért lassan mindent, a vörös plüss-székért, a felcsapó nyitányért, nem sorolni be a cukorkapapírzörgető pancserek és a sápadt sznobok közé, csak ülni és hallgatni csendben, csak remegni a húrokon, sivítani a fúvósokkal, a test mélyén érezni az üstdob orgazmusát, nem kérni már semmi többet, csak azt, hogy jövőre is ugyanígy sötétedjen el a mesterséges tér öblének fókuszában az óriási póklábú csillár. Nem kell arany, nem kell bunda, nem kell más, csak ez a pillanat. A várakozás és a beteljesülés.
Élet a Dunánál, dinnyehéj és történelem közt. Egy erdélyi menekült kivergődése a reménytelen szegénységből, egy szép fiatal nő sorsa a pesti pompában és nyomorúságban. A sodródás és a megkapaszkodás, és a tehetetlen elengedés végül, a vigasz és belenyugvás nélküli halál. Hová lett ez az élet, ki tartja számon? A csillárt levették, a múlt lezuhant, kialudt a lámpa, szétrepült és összetört minden, a hamut a szélbe szórták jeltelen, és a mosoly, minden nehézségen és ráncon és aggodalmon át is felragyogó szépség, elpárolgott a hűlő levegőben. Menthetetlenek vagyunk-e vajon? Vagy a tárgyakon és az árnyakon és a vágyakon túl megőrizhető-e valami mégis, valami belőlünk? Nem a csillár: a fény.

Gyújtsatok gyertyát!

2019/10/25

Püspökszentlászló

A Mecsek egyik gyöngyszeme. Sokan írtak már róla, de akit érdekel, itt olvasható a lényeg tömören.

Október 23.-án fantasztikus idő, a nagy család együtt, egy kedves barátunk a hely idegenvezetője, aki régóta invitált minket, tehát adta magát a program.

Némi csalódással kezdődött, amikor az autónkkal nem tudtunk leparkolni Hosszúhetényben, a faluhoz vezető út legelején. Olyan tömeg volt, mintha búcsú lenne! Valószínű, sokan gondolkodtak úgy, mint mi, hogy használjuk ki a szép időt, menjünk a szabadba!
Igen ám, de sokan autóval mentek egészen a faluig, ezzel alaposan felkavarva a port és lassítva a gyaloglók továbbjutását. Nagyon nem tetszett! Nem is értem, miért engedik meg az autós közlekedést egy ilyen keskeny, jobbára földúton?  (kivéve persze a rokkantaknak.)

Mikor felértünk megpihentünk kicsit.
Nézegettem a pár éve nagyon csúnyán megnyirbált platánokat, szépen kihajtottak, pedig nem sok jót jósoltam nekik!
Hamarosan bementünk a kastélyba és barátunk körbevezetett minket az épület majd' minden zegén-zugán, a templomban és közben hallgattuk a kb. egy órás "történelem óráját". Nagy élmény volt! Itt is köszönjük!:)

A masinám elállítódott, amit nem vettem észre, ezért kissé vacakok a fotók, de azért megmutatom.
















Sétáltunk a parkban, majd visszaindultunk, ismét sok embert, autót kerülgetve... Mire leértünk, a mi kocsink olyan poros volt, hogy nem lehetett kilátni az ablakon.:(
Meg is kérdezte Boldizsár: mama, nem ezt hívják környezetszennyezésnek?...

Püspökszentlászló természetesen gyönyörű, nem ellene szól a bejegyzésem!
Összességében szuper volt, mert gyalogoltunk egy jót és ismét együtt lehettünk pár órára a hétvégi hosszúhetényi búcsú előtt. Merthogy az lesz az igazi nagy buli, Boldizsár szülinapját is ünnepelve, VASÁRNAP!:)💝

Használjátok ki a kellemes időt! Szép hétvégét minden bekukkantónak!:)

2019/10/16

Úton - útfélen ősz

Úton voltam, ezért autóból fotóztam reggeltől délutánig. Szépen színesedik a természet, nem lehet betelni vele!












Szépséges vénasszonyok nyarát mindenkinek!:)
Üzemeltető: Blogger.

 
Design by Wordpress Theme | Bloggerized by Free Blogger Templates | Macys Printable Coupons