Anyák napjára

                                                              Gámentzy Eduárd: Ahogyan régen

                                                              Aludni kéne
                                                              Ahogyan régen.
                                                              Lehajtott fejjel,
                                                              Anyám ölében.
                                                              Kelni a Nappal,
                                                              Vidám tavasszal.
                                                              Szállni fecskékkel, darazsakkal.
                                                              Gurulni domboldalról völgybe,
                                                              Pörögni, forogni körbe-körbe.
                                                              -Utána újra!
                                                              Még egyszer,..százszor!
                                                              Nyakláncot fonni
                                                              Fűből, virágból.
                                                              -Elvinni neki!
                                                              Hazatalálni!
                                                              -Minden ölelést meghálálni!

Az anyaság alázat. Szolgálat és lemondás. Élethosszig tartó aggódás. Önismereti lecke. Kétkedés és hit magadban. A hited őbenne. Az ő hite tebenned. Bizonytalanság és bizonyosság egyszerre. Könnyek a zuhany alatt. Végtelen fáradtság. Végtelen káosz és mindent elsöprő harmónia. Ismeretlen szívelszorulás. A szeme a szívedben. A hangod az övében. A mosolya mindenhol. Az illata a lelkedben. Szövetség vele. Az anyaság kötelék. Ragaszkodás és elengedés. Kérdések magadnak, válaszok magadtól. Az anyaság áldozat. És mindenekelőtt hála. Hála annak, akit megszültél; és annak, aki téged megszült.

Kőváry Anett