2019/07/17

Nyaralás az Adrián 7.

Ismét szenvedtünk a melegtől éjszaka.
Lehet, hogy örülnünk kéne, hogy ilyen sivatagi időjárást fogtunk ki nyaralásra? Talán jobb lenne, ha esne és 17 fok lenne? Hát, nem! Az ember már csak ilyen! Miért, süt, miért esik, túl meleg, túl hideg, stb. Túlságosan jó dolgunk van!

Lementem a nappaliba és ahogy beléptem, kitömött utazótáskákba botlottam. Máté éppen pakolta a holmiját és mesélte, hogy Jakab éjszaka alig aludt valamit, ezért úgy határozott a kis család, hogy hazamennek és elviszik az ügyeletre.:( Ez úgyis az utolsó nap, nem sok veszteség éri!

Mindenkit kizökkentett hirtelen távozásuk, valahogy nem találtuk a helyünket...
Reggeli közben is mindenki lógatta az orrát, leült a hangulat, hogy szétszakadt a csapat.
Nem ment le senki a tengerre, a medencében pancsoltunk, napoztunk, olvastunk, a maradék gyerekek társasoztak, kártyáztak.



Ma még gyorsan pótolni kell, ami elmaradt a tervekből! Elsétáltam fotózni a falu nyugati részére, ahol nemigen jártunk.





Mára volt beiktatva az éttermi ebédelés a helyi, parti kuckóba. Máshogy nem hívható, hiszen olyan kicsi, alig van pár asztala és a felhozatal se túl komoly, de tengeri halételek vannak, ami minket leginkább érdekel. Ezen kívül néhány szerb étel is.
A létszámcsökkenésünk ellenére azt hiszem sikerült megdobnunk a forgalmat. Mindannyian jó étvággyal ettük az egyszerű, de nagyszerű ételeket.




A frosztos fagyi otthon várt minket, amit desszert gyanánt megettünk és eldőltünk a klímától hűvös szobákban.

7 óra körül lementünk a partra - a fürdőzők többsége akkor jött fel - és sötétedésig ott voltunk.





Épp lement a nap, mikor fürödtünk egy utolsót, majd fájó szívvel elbúcsúztunk a tengertől.



Mire felértünk a partról, mindenki jól elfáradt és éhes lett, mint itt mindig!:)

A hűtőt kipakolva felhasználtuk a maradék tejet, tojást, kenyeret, olajat és budás kenyeret készítettünk, ami nem kifejezetten kánikulai étel, viszont ez esetben praktikus és nagyon finom volt. A bőséges vacsora mégjobban elálmosította a népet, úgyhogy a mai, utolsó esti játék is elmaradt.

Közben otthonról jött a hír, hogy Jakabnak hallójárat gyulladása van.:( A kismedencénk vize gyanúba keveredett, pedig gyönyörű tiszta, a szemünk láttára tették bele a klórt... Én inkább a klímára gyanakszom, de végül is mindegy, a lényegen nem változtat. Óvatosnak, mértékletesnek kell lenni, ami nyaraláskor még a felnőtteknek is nehéz.

Holnap kora reggel csomagolás, indulás haza.
Köszönjük az élményeket, a tenger kincseit, amiket találtunk és hazaviszünk emlékbe, ha szabad, ha nem!:)
Viszlát Lukovó, egy év múlva újra itt, veled, velünk! Legalább is reméljük!;)


Itt a vége, fuss el véle!:)
Köszönöm, hogy velem tartottatok és a kommenteket is!;)

További szép, melegedő nyarat, jó pihenést minden bekukkantónak!:)

6 megjegyzés:

aranyos fodorka írta...

No "csak" annyit kívánok (nektek és magamnak), hogy jövőre olvashassak egy ugyanilyen jó/szép/vidám/kedves beszámolót !!!

Éva írta...

Nagyon szép helyen voltatok és élményekben gazdagon térhettetek haza, olyan csendes helynek látszik!Jó volt élménybeszámolódat olvasni köszönjük hogy megosztottad velünk.

Tiffanylda írta...

Aranyos fodorka, Éva: köszönöm Nektek, két leghűségesebb Olvasóm! Hogy jövő ilyenkor mi lesz, azt senki sem tudja, de igyekezni fogok!;)

Vicuska írta...

Jól esett veletek nyaralni, gyűjteni kell a nyaralós élményeket, legyen miből táplákozni lelkileg egész évben. Csodás kis helynek látszik! A légkondira gyanakszom én is...

Tipitá írta...

Csatlakozom aranyos fodorkához! Én is ezt kívánom! :)

Tiffanylda írta...

Vicuska, Tipitá: köszönöm Nektek, hogy itt jártatok és a jókívánságokat is!;)

Üzemeltető: Blogger.

 
Design by Wordpress Theme | Bloggerized by Free Blogger Templates | Macys Printable Coupons