2015/12/07

Mikulás után

Nálunk is járt, volt egy kis extra meglepetés is, hogy kevesebb legyen az édesség. Mindenki elégedett volt.:)

Igazi ködös, télies az idő, mégis találtam szívmelengető meglepetést az udvaron, méghozzá a kőfal tetején.:) Decemberi körömvirág.


Ígértem még recepteket.

Gyermekkorom szaloncukorjának a leírását hoztam nektek.
Ez egy egyszerű cukor fondant gyümölcslével, vagy kakaóporral ízesítve. Emlékeim szerint fehér, rózsaszín és barna cukrokat takart a csomagolás, mely fehér, rojtozott selyempapír volt ezüstfóliás díszítéssel. Szüleim a fára akasztották és nem örültek, ha leszedtük idő előtt, azaz január 6-ig.
Az ünnepi asztalon egy óriási tál közepén a Luca - búza állt, körülötte többféle gyümölcs és 1-2 marék cukor elrejtve, ha eszünk a gyümölcsből, akkor rátaláljunk.:)

A mai cukorcsodák mellett ez a konzum szaloncukor már nem számít finomnak, sem egészségesnek. Gondolom sokan vagytok, akik nem ettek ilyet, mi viszont AKKOR nagyon szerettük és nem is volt más választék.
Emlékszem, sokszor mire lekerült a fáról, képtelenség volt elrágni!... Lehet, hogy már a boltból így került ki. Ilyenkor pár hét elteltével is találtunk egy-egy szemet a játékos dobozban, mely fogacskáink lenyomatát viselte.:)
Később megjelent ugyanez csokibevonattal, ami sokkal finomabbnak tűnt. A mai marcipános és egyéb csodás ízű cukrokhoz persze nem mérhető. Az más kérdés, hogy a maiak vajon mennyivel egészségesebbek?


Ezt a receptet a gasztro - játékban Tímel küldte nekem anno.

Hozzávalók:
1 kg cukor, 4 dl víz, ízesítők

Főzés:
A cukrot és vizet 3 literes lábosban tűzhely szélén addig kavargatjuk, amíg nagy hólyagokat vet és egy villát vagy drótkarikát belemártva beablakoz, és hosszúkás hólyagokat tudunk róla fújni.

Kavarás:
Levesszük a masszát, és ha lehet márványlapon dolgozunk tovább, ráöntve azt, hogy a szirup azonnal lehűljön. Ha nincs márványlapunk, széles porcelántálba vagy teljesen szagtalan sima deszkára öntjük a szirupot.
Addig hűtjük, míg a széle bőrösödni kezd. Ekkor az egész tömeget egy széles késsel egyszerre keverjük, amíg színét fehérre változtatja és gyúrható anyagot kapunk. Ha közben a massza nagyon megkeményedne, 1-2 csepp vízzel meglocsoljuk, és a kés lapjával széttörjük. Ha vannak benne csomók, azt is a késsel simítjuk el, jól kidolgozzuk és mint a tésztát egy tömegbe összegyúrjuk.

Ízesítés:
A masszát 2-3 részre osztjuk, hozzákeverjük az ízesítő anyagokat, a kívánt íz függvényében.
Lehet: darált dió, pár csepp citromlé, narancslé, sűrű lekvár, kakaópor, vanília, likőr eszencia. Folyadék esetében vigyázzunk, nehogy ellágyítsa a masszát!
Gyúrhatunk a masszába ½ kg-ra számítva 4-5 dkg vajat vagy margarint, így krémszerűbb lesz.

Az ízesítőkkel jól eldolgozzuk, 1 cm-re lapítjuk, egyenesre igazítjuk, kockára vagy hosszúkás darabokra vágjuk. Deszkára helyezzük és másnap ha megszikkadt dupla selyempapírba csomagoljuk. Alul fehér papír legyen .

Mindenképpen szeretnék olyat is ajánlani, ami finom és egészséges(ebb) talán a boltinál. Próbálkozzatok!:)

Kókuszos: egy zacskó kókuszreszeléket még picit megdaráltam, majd kókuszvajjal és édesítővel addig kevertem, míg összeállt. Utána kiterítettem, csokival leöntöttem, és csomagoltam.

A diós: lényege, hogy meg kell pirítani előtte a diót, így legalább négyszer annyi idő darálni, mert az olajok miatt könnyen elsiklik a daráló kése a dió darabkák felett. Szóval ez igazi türelemjáték, de megéri. Hozzátettem annyi édesítőt, amennyit tesztelés alapján jónak láttam, majd kiterítettem, csokival fedtem, vágtam a kockákat, és csomagoltam.

A gyümölcsös: szintén egyszerű, egy deci narancslébe beáztattam egy csomag mazsolát és szárított sárgabarackot pár órára. Utána kicsavartam, a gyümölcsöket aprítottam, terítettem, csokival leöntöttem, felvágtam, csomagoltam. 
Ízlésed szerint, bármilyen aszalt gyümölccsel próbálkozhatsz!

További nyugalmas, szép napokat kívánok minden bekukkantónak!:)


4 megjegyzés:

Eri Ka írta...

Látom az Agymenők nálatok is sláger. :)
És a rénszarvasok is célba értek.
Sajnos a blogomból kizártam magam és nem tudom helyrehozni. Így létrehoztam egy másikat, egyelőre itt vagyok: :)

http://kockasmasni.blogspot.hu/


Erika

Melinda Sásdi írta...

A konzum szaloncukorra még emlékszem én is. Apum nagyon szerette. A csomagolásról viszont az jutott eszembe, mikor a nagymamámmal díszt készítettünk belőle fogvájó segítségével. Emlékezetes pillanatok voltak.
Sőt én azt is nagyon élveztem,mikor felfűztük a szaloncukrokat cérnára... :D
A fiúk nálunk csak a zseléset szeretik,de idén a családdal töltjük lent a hónap nagy részét,így én most majd anyumnak segítek majd be, mint régen.

Öröm látni egy kis virágot ebben az időszakban,de én mégis hóra vágyom már.Itt lenne az ideje,de tartok tőle nem nagyon lesz benne részünk.
Kellemes ünnepeket kívánok!

aranyos fodorka írta...

Bizony más volt évtizedekkel ezelőtt a szaloncukor - emlékszem rá én is. De azért szerettem, persze legjobban a "csokis"-nak nevezett barna színűt.
Most meg már évek óta nem veszek....
mert megeszem....
és az felesleges....

Tiffanylda írta...

Aranyosf.: jó, hogy van olyan, aki még emlékszik rá!:)
Sajna, mi is így vagyunk a "bóti" cukorral, ráadásul nem is ízlik, allergizál, úgyhogy idén készítünk!

Üzemeltető: Blogger.

 
Design by Wordpress Theme | Bloggerized by Free Blogger Templates | Macys Printable Coupons