2014/01/16

Végre, palacsinta! :)

Nem is tudom, mikor sütöttem utoljára palacsintát! Mióta egészséges életmódra váltottunk, eszembe se jutott!
Sokszor böngészek recepteket és épp a napokban egy régi, kedves ismerősnél - Vicuskánál -  találtam meg azt a fajtáját, amiről sosem hallottam és szinte nekünk van kitalálva! Ez a kefires palacsinta!:)
Több alternatívát is ajánlott, amiből én a Ludmilla - félét választottam, egy kis módosítással. Mennyei, habkönnyű étel, nem igényel semmi tölteléket, ugyanakkor mindent elbír - ha szükségét éreznéd - és ráadásul nagyon laktató! Nincs kefir íze, mégis más, mint a megszokott, talán a csúsztatotthoz tudnám kicsit hasonlítani az állagát illetően, de nem egészen, úgyhogy azt mondom, megér egy misét!



 Íme a recept, ha sikerült felizgatni bárkit is! :)
Hozzávalók nálam:
½ l kefir
1 tojás
1 evőkanál Xillit  /3-4 ek. cukor/
1 csapott teáskanál só
1 csapott teáskanál szódabikarbóna
2-3 evőkanál olaj
35 dkg durumliszt / az eredeti receptben nincs meghatározva a mennyiség és normál lisztről van szó.
Mixerrel felverem a kefirt, tojást, sót, cukrot, szódabikarbónát és olajat. Apránként keverem hozzá a lisztet. Annyi lisztet, hogy megfelelő konzisztenciájú legyen, attól függően, hogy milyen vastag palacsintákat szeretnénk. Forró serpenyőben kell sütni és aztán felhengergetni. Porcukorral megszórható.

Az esetleges problémák elkerülése végett - pl. leragadás - tanácsolom, hogy vastagabb palacsintákat süssetek, kicsit tovább, mint az igazit, óvatosan, több helyen próbáljatok alányúlni, megrázni és ha nem ragad, akkor feldobni, úgy fordítani, mert annyira puha, hogy különben elég nehéz és felbőszíti az embert!:)))
Remélem, nem vettem el a kedveteket ezzel a jó tanáccsal!

A másik érdekesség számunkra, az édesburgonya felfedezése.
Vettem a piacon két darabot.
Gusztusos, narancsos a színével azonnal bevágódott nálam!:)
Könnyű recepttel próbálkoztam elsőre, így sült édesburgonya lett Feta sajttal, meg amit találtam...
Vagyis, meghámoztam, felkockáztam. Egy nagy hagymát és néhány fokhagymát is darabokra vágtam. Volt egy darabka maradék brokkoli a hűtőben, azt is szétszedtem és egy tálban összekevertem az egészet.
Kivajazott tepsibe öntöttem, só, bors, kakukkfű került rá, kevés olívaolajjal megloccsintottam, de a lesülés elkerülése végett, fél pohár vizet is kapott az aljára. Letakartam fóliával és 220 fokos sütőbe tettem, kb. fél órára, majd levettem a fóliát és megkevertem, hagytam még pirulni, végül megszórtam Fetával és kész!
Nagyon finom egytálétel lett, bekerült a kétheti menübe! Kicsit talán a sütőtökre emlékeztet, de más..., ne hagyjátok ki!



Olyan jó, hogy villanysütőm van végre és ilyeneket írhatok most, hogy hány fokon kell sütni!:)  Az öreg gáztűzhelynél már fogalmam sem volt, hogy épp hány fokon süt, mennyi dugulással!...Azért meg lesz tartva, mert pl. a palacsintasütést még nem sikerült a villanyon kitapasztalnom. Így van ez! Mindig bebizonyosodik, hogy jó az öreg a háznál!;)

A harmadik gasztro-témás dolog, amit még megosztanék veletek, a gabonakolbász... Jaj, tudom, hogy égnek áll a hajatok, hogy teljesen meghülyültem, és talán végleg elveszítem azt a pár követőmet is akik még benéznek hozzám,  de vááárjatok, megmagyarázom!!!

Kellett valami füstölt íz, mivel minden ilyesmit elhagytunk. Eddig néha Karaván sajttal pótoltam, bizonyos ételekre reszelve. Viszont, a múltkor találtam a bioboltban egy kolbászt, ami gabonából készült, magyaros ízesítéssel. Megvettem. Napokig nézegettük, forgattuk, hűtőbe tettük, kivettük... Egyszer aztán úgy jött ki a lépés, hogy nem volt időm főzni, viszont éhesek voltunk, hát összerántottam néhány tojást, régi szokás szerint hagyma, paprika is került bele és ott ugrott be a kolbász, hogy hátha dobna még rajta valamicskét! Na, gyorsan kibontottam. Épphogy egyben maradt, amíg kés nem ért hozzá, mert abban a pillanatban morzsolódott az egész! Beleszórtam az alapba és ráöntöttem a felvert tojásokat, majd tálaltam.
Aranyemberrel nekiláttunk az ebédnek. Egy szó nem sok, annyi nem jött ki a szánkon - ui. tele volt, s mint említettem, nagyon éhesek voltunk...-, majd mikor egymásra néztünk, bólogatni kezdtünk, hogy eeez JÓ! Szerinted? Szerintem is! Nos, akkor befogadva! Nem tartott sokáig. Más kérdés, hogy a másik fele még ott van a hűtőben, tehát annyira nem vagyunk füstöltet kívánósak.

Jól megnéztem az összetételét, szerintem még javítani is lehetne rajta az ízlésünknek megfelelően, úgyhogy innen jött az ötlet, mi lenne, ha vega kolbászt készítenék? Tudom, a hülyeség netovábbja - és aki eddig olvasott, most evez más vizekre -, de kipróbálom!!! Micsoda kihívás!:)))
Már el is mentem a henteshez és kértem műbelet.:) Mutatta, hogy milyen fajták vannak. Mind nagyon vastag nekem. Van egy keskenyebb szalámi is - mondta -, de azt tavasszal szoktuk tölteni, hogy hamarabb száradjon, abból most nincs. Jó lesz ez az átlátszó - gondoltam - ellentétben a szintén ajánlott "penész" színű dizájnossal, amibe a Pick kerül... De a hentes úr rádumált, hogy csak egyet vegyek legalább és próbáljam ki, mert az nagyon jó, meglátom töltésnél, a füstölést is nagyon bírja és tuti vissza fogok jönni a többiért!... Na - gondoltam -, ha te tudnád, hogy ebbe milyen töltelék kerül, kitoloncolnál a boltból!:))) Hagytam magam rábeszélni, nagyon megköszöntem a segítségét és angolosan, ámde erősen mosolyogva távoztam...

Most itt vannak a belek a fiókban. Egyelőre próbálkozom fejben több variációval, még érnie kell... és egy szép napon megcsinálom. Amint lejött a füstről:))) megmutatom nektek is!!!

Új kedvencemmel kívánok szép napot mindenkinek!:)



8 megjegyzés:

Vicuska írta...

Ildi, ha nem tőlem hoztad volna a receptet, most rohannék a konyhába kipróbálni a palacsintát, olyan élvezetesen írtad le a folyamatot :) Itt jön a DE :D a többi ételed és ötleted is nagyon jó, egyre kreatívabb vagy, bár tőled nem is várnék mást :) Kerestem az orosz neten diétás házi kolbász receptet, pl. csirkéből találtam, májjal készítve.

Tiffanylda írta...

Kedves vagy Vicuska, én ezt nem érzem, de hízelgő hallani, köszönöm!:) Nagyon érdekel a kolbász receptje, biztos tudok mit kezdeni vele, legfeljebb kicsit átalakítom!:D

Bogi írta...

Nem hiszem, hogy menekülni kéne a blogodról, vagy elment volna az eszed. Élvezettel olvasom minden hasonló bejegyzésed, és hamar megbolondítottál ezzel. Kár, hogy a kedvesem még nem annyira értékeli a lelkesedésem. :D Na de majd idövel. :)

Vicuska írta...

Kedvelem az írásaid hangulatát, stílusát, olyan tiffanyldás! :D Jó, akkor lefordítom és elküldöm.

Tiffanylda írta...

Mirci, köszönöm, hogy maradsz érdeklődőm és ami az újításokat illeti, ki kell várni és eljön az ideje, meglásd!;)

Vicuska, köszönöm!:) Azt is, hogy dolgozol nekem!!!:) Kíváncsian várom!

Vicuska írta...

Átküldtem a freemailedre :)

Tiffanylda írta...

Köszönöm, megérkezett! Isteni!;)

Éva írta...

Nagyon jól néz ki guszta a palacsintád.Vicuskánál is láttam. Valóban ez olyan fajtának néz ki amit egyből megkellene kóstolni:) Guszta és szívesen kanalaznék az édesburgonyás tálkádból is, nagyon szorgos konyhatündér lettél.Akár már egy gasztroblogot is indíthatnál, igaz még próbálkozzál a kolbásszal:)

Üzemeltető: Blogger.

 
Design by Wordpress Theme | Bloggerized by Free Blogger Templates | Macys Printable Coupons