Mesefalu 2.

Reggel dudálásra ébredtem. Hirtelen azt hittem otthon vagyok, mert egy héten háromszor jön a mozgóbolt és folyamatosan nyomja a dudát, nem is értem miért, hiszen mindig ugyan abban az időben érkezik, az utcán már listával a kézben várják az asszonyok...
Kimentem az erkélyre és nem hittem a szememnek!:) Tőlünk 30m-re megállt egy MOZGÓBOLT, ahol friss, illatos pékárút lehet kapni...:) Aranyember már rég a könyvét olvasta, úgyhogy készen állt a vásárlásra. Hozott szép, nagy bagetteket az ifjúságnak, amit itthoni eperlekvárral díszítettünk nagy megelégedésükre. Mi maradtunk a még otthon autóba gurított, jól behűtött dinnyénél.

Reggeli után igyekeztünk a partra, mert mostanság minden napsugarat meg kell becsülni, egyik percről a másikra megjelennek a hatalmas fekete felhők és lőttek a strandolásnak, napozásnak!
A házibácsi figyelmeztetett minket, hogy felhőszakadást jelzett a meteorológia...:(
Szerencsére maradt pár óránk pancsolásra, búvárkodásra.

A gyerkőcök felfedezték a tenger élőlényeit. Nagyon-nagyon ügyesek és bátrak voltak! Biztonsági okokból mindig van a vízben egy-egy matrac, vagy egyéb segítség arra az esetre, ha nagyon elfáradnának. Nem kell kijönni a vízből, ezeken meg lehet pihenni és erőt gyűjteni az újabb lemerüléshez. Finom a víz, a legkellemesebb, amit el lehet képzelni! A hőmérséklet 30fok. Kánikula, de itt nem érezni.

Íme, Doma nagy szerzeménye!:)

 

Ezt, ha jól emlékszem Máté hozta fel.:)

Rengeteg kavicsot gyűjtöttünk. Nehéz volt a választás!:)

Már bőven túl voltunk az ebéden, amikor elkezdtek gyülekezni a felhők és messziről dörgés hallatszott.  Igazán kitartó volt a napocska, szavunk sem lehet! A sokfaktoros krémek ellenére sikerült mindenkinek megpirulni, épp ideje a visszavonulásnak!
A srácokat persze nehéz volt kikönyörögni a vízből, de a közeledő sötét felhők segítségünkre voltak. Lassan mindenki elhagyta a partot.

Egy polipra vadászó pecás jött még, akit meglestünk. Jó lett volna látni, hogy fog a műrák csalival polipot! Sajnos nem sikerült neki. Pontosabban, tovább nem követtük, mert erősen dörgött...

 

Épp felértünk a házba, kitettük a teraszra a "lúdtalpakat" és szemüvegeket, amikor eleredt az eső.

Zuhanyozás után mindenki bekuckózott a helyére. A gyerkőcök együtt, egy szobában - természetesen -, ahonnan kiszűrődik az új társasjáték álljt parancsoló csengése.
Igaza lett a meteorológusoknak, leszakadt az ég. Ennek ellenére ez a nap is szép volt! Köszönjük!:)

Boldog viharnapot és további szép nyarat nektek is!:)