Manna 7.

Őrült szélvihar volt tegnap mifelénk! 

A ház körül nem érzékeltük annyira. Lementünk a kutyával a tóhoz, de nem kellett volna! Volt olyan pillanat, hogy azt hittem, nem tudok talpon maradni! Csak a kutya tágra nyílt, futkározás után sóvárgó szemei miatt nem fordultunk vissza, de alig vártam, hogy hazaérjünk!

Éjjel is nagyon fújhatott - sőt, még most is! -, mert reggelre leszedte az egyik leander cipzáros "télikabátját", a földön hevert! Elgondolkodtam, hogy mennyit ér ez a védőfelszerelés, mi lesz, ha nagy tél lesz?..

Télikabát visszahúzva, tanulság levonva. remélem csak addig tart ez a vihar, míg megjön az eső!

Ezen kívül van egy nagyobb újság is!:) Boldi második fogacskája is kiesett! Pontosabban, beletört egy csokimikulásba.:))

Ennyit a tegnapról és akkor lássuk a mai recepteket! Ma sütőtököseket hoztam, illetve egy házi készítésű szaloncukorféle desszertet.

Kedvencem a sütőtök saláta. Nagyon finom, önálló ételként is ajánlom, pl. héjában sült krumpli mellé.

Kisebb háztartásokban bőven elég a hozzávalók fele! 

Egy nagy tál salátához (rengeteg lesz belőle):
1 közepes fej káposzta
2 közepes sárgarépa
1 nagy kanadai sütőtök negyede, vagy egy kicsi fele

Az öntethez: 3 ek. tejföl, 1 ek. majonéz, só, bors, 2 tk. mustár, 1 kk. cukor, 2 ek olaj, 1 tk. ecet

A zöldségeket megtisztítjuk, lereszeljük, az öntetet kikeverjük, majd összeforgatjuk a zöldségekkel. Az öntet kevésnek tűnhet, de mivel csak ízesítésre használjuk, pont elég lesz, nem kell eláztatni! Jó, ha egy éjszakára hűtőbe tesszük, lesz ideje összeérni. Tálalás előtt keverjük át még egyszer!
Nekünk nagyon ízlett!

A meghökkentő céklás sütemény után, jöjjön egy sütőtökös is, hátha kipróbáljátok!:)

Sütőtökös süti

Hozzávalók: fél kg tisztított és lereszelt kanadai sütőtök (vagy másik)
15 dkg cukor, vagy 8-10 dkg cukorpótló
1 ek. méz
csipet só
1 tk. őrölt fehéj
1 tk. őrölt gyömbér (vagy diónyi friss reszelve)
1 vaníliarúd kikaparva
30 dkg teljes kiőrlésű tönkölydara (vagy 30 dkg rétesliszt)
1 csapott tk. szódabikarbóna
1 marék mazsola

A tököt nyersen kell lereszelni apró lyukú reszelőn. Akinek nincs efféle robotja, hát... elég nehéz, de megéri!;) Hozzá kell keverni az édesítőket, sót, fűszereket, majd apránként a szódabikarbónás lisztet, amíg egynemű, sűrű masszát nem kapunk. Végül beleszórjuk a mazsolát.
Sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk - vagy vajazottba -, előmelegített sütőben, 180 fokon kb. 40 percig sütjük. Tűpróba!
A végeredmény egy nem száraz sütemény, de szerintem kívánkozna rá még egy kis tejszínhab, vagy mascarpone, ilyesmi, de lehetőleg tartóztassuk meg magunkat most már karácsonyig! :)

Végül jöjjön a házi készítésű szaloncukor is! Érdemes kipróbálni egy kis adaggal, nagyon finom!

Karácsony ízű szaloncukor (kb. 30 db lesz belőle)

20 dkg darált dióhoz egy evőkanál cukrot teszünk. Két narancs reszelt héját - a fehér részt nem! - és 7-8 dkg megmosott, lecsepegtetett, aprított mazsolát szórunk hozzá, majd gombóccá gyúrjuk és folpackban hűtőbe tesszük min. fél órára, egyébként bármeddig.
Egy nagyobb vágódeszkát megszórunk darál dióval és a gombócot egy kis sodrófával kb. másfél cm vastagra nyújtjuk. Formázásához a legkisebb pogácsaszaggatót használtam, két oldalát kissé meglapítva, hogy hasonlítson a szaloncukor formájához. 

A kiszaggatott darabokat óvatosan - késsel alányúlva - tettem egy fém tálcára (a maradékot újra gyúrva, nyújtva, szaggatva folytathatjuk, míg elfogy a masszánk).

10 dkg 52%-os főzőcsokit használtam a bevonásához. A tábla fele elég! Felolvasztottam egy ek. olajjal gőz fölött, vagy mikróban. Mindegyik cukorba egy fogpiszkálót nyomtam - nem függőlegesen, hanem "laposan" - egyik kézzel megfogtam a fogpiszkálót, másikkal egy kiskanál mázzal megcsurgattam, hogy jusson mindenhova, majd az aljához nyomtam a kanalat, hogy az is csokis legyen és visszatettem a tálcára. Ismét hűtő, majd mikor matt lett - megkötött - a bevonó, körbevágtam egy kis késsel, alányúltam és leválasztottam a tálcáról. De úgy is jó, ha csak a tetejére csorgatod a csokit!
Nem csomagoltam be, szerintem arra nem alkalmas, mert ha megfogom, elég gyorsan olvad, ezért a legegyszerűbb azonnal bekapni! :)
Természetesen golyókat is lehet formázni, vagy bárhogy kinézhet, a lényeg, hogy egy nagyon finom nasit kapunk és tudjuk, mi van benne! 

Még a mikulás naphoz kapcsolódva ajánlok egy jó kis írást Tóth Krisztától! Olvassátok, szeressétek!

Tóth Krisztina: Mikulássapka

Tömeg van a plázában, az emberek az utolsó napokban igyekeznek beszerezni az ajándékokat. A folyosón mindenütt műanyag karácsonyfák állnak feldíszítve, az emeletek közötti átriumos térbe óriási, világító csillagokat lógattak.

Az üvegkorlátnak támaszkodom és a mélybe hajolva próbálok körbenézni az alsó emeleten. Cipőboltot keresek, de nem szeretnék körbemenni, túl fáradt vagyok, és sok a csomagom. Ahogy állok ott a morajlásban, a hátam mögött különös hangot hallok. Először sírásnak, nyöszörgésnek tűnik, aztán átvált önfeledt cuppogásba, csettintgetésbe. Meglepő hang, mert tagolatlan, ragacsos, mintha valami kisgyerek torkából törne elő, ugyanakkor viszont felnőttesen mély is. A cuppogás gurgulázó nevetésbe csap át.

– Tetszik? – kérdezi egy meleg tónusú másik hang. – Tetszik neked ez a sok csillag, ugye?

Megfordulok, de ők is éppen irányt váltanak. Egy fiatal, fekete pólós férfi tol egy kerekesszéket: a benne ülő másik embert nem látom, csak a hangból következtetek rá, hogy fiú ő is. Megyek mögöttük, a srác játszik a kerekesszékkel, hol meglódítja, hol kanyarog vele, a benne üllő pedig hangosan kacag. Ők is a folyosó végére tartanak, nem kerülöm ki őket. Az információs tábla előtt megállunk.

– Na, itt vagyunk, nyomogathatod egy kicsit – mondja a srác.

A kerekesszékben ülő másik, akit még mindig nem látok, erőlködve kifordul oldalra, hogy megérintse a táblát. A kézfeje görcsösen visszahajlik a csuklónál, de azért, ahogy közelebb hajol, sikerül megérintenie ujjaival a menüsort. A színes felület megváltozik, ablakok ugranak elő. A székben ülő fiú felnevet, hadonászik örömében. Pólóban van ő is, a karja szőrös, vagyis nem lehet már gyerek, inkább kamaszkorú.

Amíg az információs táblára várok, azon tűnődöm, hogy ennek a fiatal férfinak vajon hogyan lehet ekkora gyereke. Sehogy. Még ahhoz is túl fiatal lenne, hogy babakocsit toljon, nemhogy egy ekkora fiút. Vagyis valószínűleg nem az apja, hanem talán az ápolója annak a másiknak. A székben ülő fiú önfeledten, vadul nyomogat. Közben gyűlnek a vásárlók, egyre többen toporognak arra várva, hogy közelebb léphessenek. A fekete pólós férfi érzékeli a mögöttük torlódó embereket, ezért lassan megfordítja a kerekesszéket és odahajol:

– Gyere, lent a földszinten is van egy szuper, nagy tábla, nyomogathatod azt is.

Ahogy irányt váltanak, igyekszem megnézni a székben ülőt. Mikulássapka van a fején, és összekuporodva ül, két csenevész lábán aránytalannak tűnik a nagy cipő. A lifthez igyekeznek ők is, a folyosó közepére. Megállunk, a székben ülő nagy igyekezettel megnyomja a hívógombot. A lift megérkezik, kinyílik az ajtó. A fiú, aki a széket tolja, előreenged:

– Tessék csak.

Szemben állok velük és zavarba jövök a két szakállas férfiarc hasonlóságától. Ugyanaz a szempár, ugyanaz a homlok, csak a határozott vonalú egészséges száj különbözik a másik fiú ferde állkapcsától és elgyötört, nyáltól nedves ajkaitól.

Állok velük szemben a liftben, és hirtelen megértem, hogy ez a helyes szakállas srác a saját ikertestvérét tologatja. Hogy valamikor, húsz egynéhány évvel ezelőtt ugyanúgy álltak ők ketten a születés kapujában, mint az imént a lift előtt. És akkor abban a végzetes pillanatban az egyik elindult, a másik pedig bent rekedt – talán hosszú percekre is. Aztán mégis mindketten megérkeztek erre a világra, ahol már vártak rájuk. Várták mindkettőjüket, a két kisdedet. És lám: az egyik most tolja a másikat, viszi a földszinti táblához, az meg örül. Boldog. Rázza a fejét, lobog rajta a fehér bojtos mikulássapka.

Elgondolkodtató történet.

A mai evangélium:

Hagyj pozitív üzenetet valakinek!

Vigyázzatok magatokra és egymásra!

Csendes, szép hetet minden bekukkantónak!:)