Nem bírja már a lelkem a kilátástalan dolgokat, várakozni valami rosszra, ami vagy lecsap rád, családodra, szeretteidre, barátaidra, ismerőseidre, stb., vagy nem. Micsoda embertelen dolog ez?
Hasonló lelki törések miatt több évtizede nem nézek drámát, thrillert és nem is szívesen olvasok ilyesmit, hacsak nem érdekel nagyon a téma és számolok vele előre, tudom, miről fog szólni.
Ha véletlenül belekezdek egy könyvbe és kiderül a beborul, hát azonnal leteszem! Olvasok mást. Szerencsére van miből válogatni.
Ez viszont most az ÉLET! Élesben!
Itt van ez a csodálatos tavasz, örülni kell, kéne..., de ebben a tavaszi köntösben alantas módon, ott legbelül, a melegedő Föld alatt megjelenik, leselkedik a tél, a dráma! Hát, neee!!!
Most tegyünk úgy, mintha misem történne, maradjunk a tavasznál! Nézzünk ki az ablakon, nyissuk ki, szippantsunk egy mélyet az illatos levegőből! Mindjárt más lesz minden. :)
Nincs olyan nap, hogy ne mennék sétálni egy nagyot a domboldalra. Aranyember leginkább dolgozni megy fel, a fáival bíbelődik, vagy éppen kerítés javít, mindig talál valami munkát. Én pedig megnézem, mit művelt. :) Jó kis munkabeosztás!;)
Mivel itt lakik egyik gyermekünk családjával - három unokával - a szomszéd házban, hát együtt sétálunk - újabban - két méterenként, de beszélgetve, nevetgélve. Máris jó a komfortérzet, aznapra megvolt a leglényegesebb örömforrás!:) Szerencsések vagyunk.
A kis falunk végében kialakítottak egy óriási tavat és végre, februárra feltöltötték vízzel! Gyönyörű lett!
Elvileg ez egy záportározó, a Baranya csatornát tehermentesíti nagy esők esetén. 28 hektáron fekszik most, de duplájára nőhet benne a víz, vagyis 56 hektáron van helye. 1 280 000 köbméter a befogadóképessége. Óriási! Nagy örömet okoztak nekünk és a környező falvak lakóinak, akik szenvedtek a folyamatos belvíz, árvíz miatt. Hát, ez lett az új kirándulóhelyünk! :)
Szinte minden nap egyre több autót látunk mellette parkolni, egyre többen sétálnak, nézelődnek. Kicsit már morgolódunk is, hogy mit keresnek itt ennyien és mi lesz itt nyáron? :))) Milyen az ember! Mintha csak a mi tavunk lenne!...
Megjelentek a hattyúk, a békák is, sőt, ma már szúnyogok is voltak! Állítólag a félszigetre strandot terveznek, egyébként pedig horgásztó lesz, ahol "csendes" vízi sportokat is lehet majd űzni. Hogy ebből mi valósul meg, az még a jövő titka! Addig is, élvezzük a látványt, a finom tó-szagot, a békák brekegését és amit nem annyira, a szúnyogcsípéseket.:( Mutatok néhány fotót róla.
Íme, a tó alaprajza...
... s a megvalósulás. Ezt a kertből látjuk.
Itt a benyúló félszigetet láthatjátok.
Az egy szem fa, amit meghagytak a félszigeten. Jó ötlet volt, de félek, hogy strandolóknak kevés lesz.
Sajnos, a jóslás szerint esős, szeles, fagyos időre számíthatunk. Mostanában nem megyünk a tóra, de még csak levegőre se nagyon. Holnap még megünnepeljük Benedek unokánk névnapját. Állófogadás a kertben, tortaosztás, aztán egy időre elbúcsúzunk a tavasztól és erre az időre keresünk benti elfoglaltságokat, melyeket szintén megosztok veletek.
Ne csüggedjetek! Ugyan lemegy a Nap egy kis időre, de hamarosan visszatér, mint ebben az erősen Bee Gees hatású '60-as dalban!:) Kitartás, türelem!
6 megjegyzés:
én is azt kívánom, mait te nekünk, és szeretném, ha tudnád: mind együtt vagyunk gondolatban
szorítok érted, értetek ♥
jajaj, az lemaradt, ezzel akartam kezdeni: :))))CSODÁLATOSAK A FOTÓID, köszönöm
A hírektől már nekünk is kicsit elegünk van. Aki eddig nem volt depressziós az szerintem ezek után hajlamos lesz a kilátástalanság miatt a befelé fordulásra. Sajnos hogy ez most így alakult és egyre jobban érezzük hatását. Abban szerencsések vagytok hogy közel laknak a gyerekek nálunk már több mint egy hónapja nem voltak és hogy mikor tudnak jönni azt sajnos nem tudhatjuk.A kis Benedek unokádnak boldog névnapot kívánok. Április hónapban van két unokámnak is a névnapja amit már biztos nagyon várnak de hogy nagyiék mikor tudják őket köszönteni?
Reménykedjünk hogy ez az átmeneti hideg idő hamar elmúlik és napsütéses időben türelemmel várhatjuk hogy ettől a vírustól mielőbb megszabadulunk, addig is vigyázzatok magatokra! Szép hétvégét!
Híreket olvasni ezekben a napokban valóban nyomasztó dolog. Bármerre nézek, csak olyasmit olvasok, ami feszültséget kelt bennem: a láthatalan ellenség, bloggerek és vloggerek a home office-ról, most aztán olvass, légy kreatív, tanulj új dolgokat, de kérem szépen a home office nem szabadság! Nekem dolgoznom kellene itthonról és nem könnyű. Persze szerencsés vagyok, mert legalább lehetőségem van rá, hogy megpróbáljam, szóval nem panaszkodom, csak ... És akkor még a rengeteg reklámról és vásárlásra buzdításról még szót sem ejtettünk.
Örülök, hogy Nálad nem erről lesz szó. Eddig is mindig nagyon vártam, miről mesélsz nekünk, ezután is Te leszel a menedékem ebben kaotikus helyzetben. Köszönöm, hogy segítesz túlélni :)
Vigyázzatok Magatokra! ��
No, csak múljon el ez a karantén, megyek és megnézem a tavatokat ! A képek alapján szép lehet.Azt azért valahogy nem kívánom, hogy olyan legyen, mint az orfűi tavak...Azok - legalábbis számomra - elvesztették hajdani varázsukat.
Hogy semmi negatív dolgot nem engedsz magad közelébe - azzal maximálisan egyetértek - valahogy meg kell próbálkozni az embernek megvédeni saját lelkét.Nektek azért az a jó, hogy a természet közelebb van hozzátok, mint a városiakhoz.
Nos, továbbra is vigyázzatok magatokra !
Ha többet írsz, többet örülök :-)
Katalin: köszönöm a jókívánságot, dicséretet!Igen, én is úgy gondolom, most sokan vagyunk "együtt".:)
Éva: el tudom képzelni, milyen rossz lehet unokák nélkül!:( Csak reménykedni tudunk a legjobbakban és türelemmel kitartani, mert ezen változtatni mi nem tudunk. Kitartás!:)
Sviro (Ildi): annyira örülök, mikor írsz, mert a nagy régiek közül szinte mindenki kilépett! Aranyosfodorka van még velem, bár azt hiszem, ő is utánad jött... talán, vagy más vonalon? Igen, mert te "kézműveltél". Mindegy is! Szóval örülök és gyere, hátha az otthoni dolgozás szünetében egy kis vidéki feeling jót fog tenni!:)) Itt mindig történik valami - remélem, hogy jó! -, amit megoszthatok veletek!
Aranyos fodorka: azon csodálkozom, hogy te még nem láttad, ill. hogy nem voltál kíváncsi a tavunkra! Te, aki mindent felfedez elsőre és velünk tudatja!:) Mire ide érsz, itt is tömeg lesz, mint Orfűn. Már most sajnálom! Én viszont hajnalban is lemehetek.;)
A lelkemet nagyon nehéz megvédeni, de valóban a környezet sokat számít. Élő pozitívum.:)
Megjegyzés küldése