Éjjel szakadt az eső és reggel is arra ébredtünk.
Reggelihez készülve épp konstatáltuk, hogy nincs elegendő pékárunk, amikor megszólalt a mozgó bolt - általunk rémesen utált - szirénázó zenéje a legnagyobb fortissimón. Vajon mi értelme végigszirénázni a falun - egyszer felfelé, majd lefelé -, vasárnap és minden áldott nap reggelén -, mikor az illetékes idősek - akiknek belátom, valóban nagy szükségük van arra, hogy megálljon a házuk előtt a bolt, de ők - már pontosan tudják, hogy hánykor jön és lesik az ablakból!? Értitek ezt? Bár, most ne szóljak, mert nekünk is jól jött, ebben az évben először!...
Ráadásul egy napra több ilyen irritáló "muzsika" (?) is jut, de ez egy külön téma...
Kisebbik lányom felkapott egy esernyőt, majd Boldira húztuk az esőkabátját és leszaladtak kifliért.
A fiúk és Bogi is lejöttek a dombról, ismét összeverődött a csapat, felnőttekkel együtt. Hiába, így sokkal jobb az étvágy!:) Nem mintha bármelyikünk étvágytalan lenne!:D
Elfogyott a tonhalkrém, a körözött és minden maradék! Így már biztos kisüt a Napocska!;)
Ma a lányaim átvették a konyhát, pihenésre voltam ítélve. Az utolsó napra lett időzítve a rántott hús, görög salátával és az imádott nasi, a gurulyka.
Az utóbbit nem adtam át senkinek. Túró, kekszdara, citromhéj, porcukor, némi olvasztott vaj összegyúrva, golyóvá formázva, a közepébe friss, magozott meggy kerül. Végül, hogy ne legyen túl snassz...:))), olvasztott csokiba mártjuk.
Előre dolgoztam, a golyók készen voltak és jól le is hűltek, úgyhogy könnyen megdermedt rajtuk a csokimáz.
Az ebédnek nagy sikere volt. Ahogy kisült a hús, már ettek is, komolyabb szervírozásra nem volt sem idő, sem igény.:) A felnőttek később ettek.
Délután kérésemre összehoztunk egy fotót, ami jó kis emlék lesz!:)
Ezek után pakolás és a búcsú pillanatai következtek.
Bogi, Doma, Boldi, irány az autóba! Többi fiú a dombra, haza!:) Szevasztok srácok, megint jó volt veletek!:) Köszönöm a sok segítséget és hogy aktívan tartotok, amennyire lehet!;)
Az utolsó pillanatban jutott eszembe a Turbó rágó, amit az autó kesztyűtartójában felejtettem. Csak a név kedvéért vettem, meg a képekért, Boldinak.:)
Azt hiszem mindenki elégedetten távozott, a szülők is hálásak voltak a "megőrzésért".
Nem leszünk sokáig unokák nélkül, hiszen szombattól egy hétre az Adriára megyünk, a gyönyörű mesefalunkba nyaralni, sokadik éve. Így, együtt, mind a tizenöten!;)
Köszönöm, hogy velünk tartottatok, hamarosan ismét jövök!
Boldog napokat mindenkinek!:)
5 megjegyzés:
Tudom hogy biztos elfáradtál azért kicsit de nagyon jó lehetett így együtt! További kellemes nyaralást kívánok az egész családnak sok szeretettel!
Kíváncsian várom a következő beszámolót. Ahogy nézem az előrejelzést, ragyogó időtök lesz - talán pihenni is tudsz kicsit. De a legjobb, hogy mind együtt lesztek.
Éva: egy ilyen unokás hét minden fáradtságot megér!;) Köszönjük, igyekszünk kellemessé tenni a nyaralást is!:)
Aranyos fodorka: lehet, hogy dög unalmas lesz a beszámolóm, mert a környezetet már évek óta bemutatom, esetleg a szereplők viselkedése, aranyköpései hozhatnak némi változatosságot a dologba! :D
Boldog napokat Nektek is! Jo nyaralast! Varjuk a beszamolot, nem lesz unalamas!:)
Tselszi: köszi, remélem, azóta látod a beszámolót!;)
Megjegyzés küldése