2016/06/19

Nagy utazás 6.

Reggelre feltöltődött a fényképezőgépem akkuja! Hurrá!:)

A mai napon sem kényeztetett minket az időjárás igaz, pár percre kisütött a nap, de hamar meggondolta magát. Miután időnk sajnos véges, autóba ültünk és pár perc múlva az óvároshoz közeli Fórum parkolójában landoltunk.


Ez az épület - és a mellette lévő könyvtár - a koblenzieknek nem tetszik / tetszett. Kétségtelen, hogy elvette az itt lévő zöld területeket, mert hatalmasak, de úgy láttuk, hogy azért maradt bőven a városban zöldből, egyébként meg nem csúnyák. Szerintünk.


Az a zöld - ami műanyag és nincs mögötte se üveg, semmi, csak a parkolóház - kifejezetten fantáziadús.:)


Innen pillanatok alatt beértünk a gyönyörű óvárosba.


Hirtelen jött egy zivatar és kénytelenek voltunk bemenekülni egy fagyizóba, míg alábbhagy!:) Olasz volt, mint minden második vendéglátóhely Németországban. Az első kínai... Fagyis crepes-et ettünk
(francia palacsinta).


A közelünkben volt a Négy Torony, melyek valójában a barokk sorházak erkélyei egy központi kereszteződésnél. Ezek a legrégebbről megmaradt koblenzi épületek.






Kicsit lejjebb, az 1689-ben létrehozott főőrségen ágyúk, zászlók, puskák, kürtök emlékeztetnek az itt rendőri feladatokat ellátó katonákra.

Ezen a - csatornafedélhez hasonlító, ámde inkább - bronz emléklapon olvasható az 1944-es háborús statisztika és ezzel szemben az 1984-es változás.


Tovább haladva zsánerszobrokat látunk.




A Boldogasszony templom (Liebfrauenkirche), melynek színei nagyon szépek, érdekesek. (Ismét esik.)




Szemben a régi városháza és jobbra a jezsuiták modern temploma a "Citykirche".



Ide bármikor, bárki betérhet, akinek lelki problémái vannak, mindig tartózkodik ott valaki, aki igyekszik segíteni. Kialakítottak egy kis kávézó - tárgyalótermet, ahol fogadják a vendéget. Ilyennel még nem találkoztam. Érdekes.








A város másik jelképe a kút, a városháza udvarán.
A szobor az 1800-as évekre emlékeztet (1794- 1813), amikor Koblenz Franciaországhoz tartozott. Akkortájt a német gyerekek sokszor kapták a Jean nevet, amiből lassan Shang, végül Shangel lett.
Ez a bronz szobor egy csibészt ábrázol, aki rendszertelen időközönként több méterre képes vízsugarat köpni. :)


Kivártam és elugrottam... :D Vigyázni kell vele!


Lassan visszaindultunk a parkolóhoz, mert még ma az erődöt is szeretnénk megnézni!

A Fórum melletti könyvtárról még néhány kép.
Óriási épület, hatalmas beltérrel, különféle funkciókkal.






Folyt. köv.

Szép napot mindenkinek!:)

5 megjegyzés:

Tipitá írta...

Azért ezeken a helyeken is lenn mit rajzolni! :)

Kati írta...

Hát, csodás :)

aranyos fodorka írta...

Azt a "mű" zöldet kifejezetten okos ötletnek tartom. Legalább a szemnek ad valamit, ami ugyan nem az igazi, de mégis... De azok a fertelmes gnóm szobrok...hát kevés dolgot utálok annyira, mint ezeket.

Tiffanylda írta...

Tipitá: bizony lehetne rajzolgatni és csak figyelj, mert lesz egy kifejezetten olyan bejegyzés, ahol szinte mindent lerajzolnál!:)

Kati: Valóban csodás amiket láthattunk és még nincs vége!;)

Aranyosf.: ugye, milyen jópofa? Bár a műanyagot nem kedvelem, de itt tökéletes megoldás.
A gnóm szobrok...:), hát van aki szereti, van aki nem. Én sem kedvelem, a rengeteg, fővárosunkban feltűnt többivel együtt! Ez van!

Kavics írta...

Megértem a koblenzieket, nekem sem tetszik a "műanyag ház". A minta ötletes, de a sok szép régi épület közé nekem nem illik.
Viszont a Négy Torony, az igen! Meg a bronz emléklap az utcakövei között. <3
A Citykirche nagyon vicces :-) erről még nem hallottam.
A napórák és cégérek után számomra a különböző szökőkutak állnak az érdeklődésem központjában. Ez a vicces kút nagyon jó!!! :-)

Üzemeltető: Blogger.

 
Design by Wordpress Theme | Bloggerized by Free Blogger Templates | Macys Printable Coupons