2013/04/22

Emlék - túra

Házasságunk első hét évét egy isten háta mögötti kis tanyán, Nagymátén töltöttük.
Aranyember kerületvezető erdész volt, én meg gyesen az első gyermekkel, várva a másodikat, aztán újra,  már a harmadikat is!:)
Nagyon nehéz, ugyanakkor boldog, tanulságos évek voltak, sok-sok tapasztalatszerzés minden téren.

A "nagyok" szerették volna látni hova születtek és megszervezték a túrát. Gyönyörű időben örömmel indultunk útnak!:)
Jó volt látni, hogy az erdő - amit még Aranyember vezényletével ültettek a dolgozók -, mekkorára nőtt! Ebből következik, hogy mi hogy megöregedtünk...

A kis tanya bejáratánál egy jópofa irányjelző matuzsálemet találtunk, mely az ismeretleneket tájékoztatja, nagyon eredeti és ötletes! DE, mi nagyon is ismerősök voltunk errefelé!:)
Megérkeztünk, innen séta...

A gyerekek azonnal otthon érezték magukat és birtokba vették a természetet.



A két kíváncsi anya-lány elindult felfedezni a múltat...:)

Pár lépés, és itt a ház!:) Végképp ránk törtek az emlékek... A bejáratot már Aranyember tette ide, egy kis belépő teraszt építve hozzá -, eredetileg a túloldalon, észak felől nyílt.
Nem volt fürdőszoba, azt is épített... és mindhárom szobába cserépkályhát... Huszonévesen is nagyon kreatív volt!

A háló és a gyerekszoba ablakai. Oldalt padlásfeljáró a létrával, melyre pár éves nagylányunk és Szimat kutyánk is boldogan felmászott!:) Volt, hogy együtt...

Körbejártuk, aztán elindultunk a "kastélyhoz"...

Vadaskert és tanösvény is született azóta, amit Fekete Istvánról neveztek el, mivel az író gyakorta járt ide vadászni, pihenni, nagyon kedvelte ezt a helyet.. Sajnos, költözésünk előtti évben halt meg, így már nem találkozhattunk. Írásaiból, vadász történeteiből részletek olvashatók a park területén elhelyezett táblákról.
 

Sok-sok csodás fenyő és egyéb ritkaság is óriássá nőtt az akkori csemetékből és azóta arborétummá avanzsált a "pusztán". Ezeket is az erdész úr ültette.

Teljesen felújították, bővítették a vadászkastélyt, ami akkor sem volt kastély, csak egy elég ronda szoc. épület, most pedig gyönyörű panzió.
Rendszeresen fogadják a külföldi vadászokat és természetesen bárkit, aki nyugalomra és néma csendre vágyik.
Egyedül a szarvas - bőgő bika - szobor maradt érintetlenül! A gyerekek akkor is és most is nagyon örültek neki!:)
Meg is mászták mindannyian!


A lányok elmélyülten nézték a térképet (háttérben Fekete István mellszobra).
Elfogyasztottuk elemózsiánkat, közben felidéztük a régi, szép időket. Jöttek a már ismert történetek, de most pontosan megjelölve a helyet.
Elsétáltunk a kastély mögötti erdőbe is, ahol akkoriban volt egy szarvasetető, magasles és a gyerekekkel gyakran jártunk oda "levegőzni":) Etetőt már nem találtunk, magasles még van, de lehet, hogy ez már nem az.

Mamutfenyő ágai... Ez már akkor is ott volt kis faként, de még nem lett mamut egészen...:)

Szarvasnyomot is találtunk.

Akkoriban, a szarvasbőgés idején, nagyon féltek a gyerekek az erős, elég ijesztő hangtól, mert a tanya nem volt bekerítve, az erdővel körülvéve éltünk és nagyon közel jöttek az állatok.
A következő erdészházunk sem volt különb! Ott már tudták, hogy mi ez és sokszor az ablakból nézték, ahogy kora reggel, vagy sötétedés előtt bejöttek a kertünkbe és végig mentek a cékla- / répa soron és kikaparták, megették azt...

Mikor befejeztük a nosztalgiázást, fényképezést, szedelődzködtünk és elindultunk hazafelé, különféle terveket szőve, hogy mikor jövünk legközelebb és milyen ünnepeket fogunk itt megtartani!:)

Annak ellenére, hogy én nem szeretek sehova visszatérni, ahol valaha laktam - érzelmileg nagyon megviselnek a múlt történései, ha jók, ha rosszak... -, a családom és én is nagyon jól éreztük magunkat. Boldog vagyok, hogy ismét egy szép ügyben együtt lehettünk és biztos vagyok benne, hogy többször eljövünk még ide!...

Legyen szép hetetek!:)

6 megjegyzés:

trollanyu írta...

Ez olyan szép Ildi, csodás helyen éltetek, mégha nem is volt könnyű. A gyerekek is nagyon élvezték, klassz túra volt és jó képeket készítettél. Jó volt titeket újra látni, mégha csak képeken is:)

Éva Erdős írta...

De jó! Szeretem olvasni az ilyen történeteket! Nagyon szép hetet Nektek is!

aranyos fodorka írta...

Akárhogy nézem, nem találom a térképen...Ettől függetlenül irigylésre méltó hely - és megértem, hogy jó volt visszamenni ide.

Tiffanylda írta...

Köszönöm, Lányok!:)
Aranyosf. küldök neked térképet, lefotózom ami nekem van!

Kati írta...

De szép helyen kezdtétek a közös életet:) Szívesen élnék egy iyen nyugodt helyen. Elhiszem, hogy nem szeretsz visszajárni, az emlékek mindig felkavarnak.

Éva írta...

Csodálatosan szép romantikus helyen raktatok először "fészket". Az első mindenből emlékezetes. Mi albérletben laktunk kicsi lakásban de ha felidézzük annyi sok szép emlék fűz hozzá és annyira jó visszagondolni azokra az időkre. Biztos vagyok benne hogy még sokszor megfordultok majd ezen a helyen ahogy látom az unokáknak is nagyon tetszett!

Üzemeltető: Blogger.

 
Design by Wordpress Theme | Bloggerized by Free Blogger Templates | Macys Printable Coupons