Gondolataim a tészta kapcsán
12 órája
2011/11/17
Kalapos naccsága...
Még, a valamikori tanítónéniskedés korából való ez a hölgy, "akit" csuhéból készítettem és próbáltam átadni a tudományt a gyerkőcöknek. Kedvükre volt a kézművesség, minden matatásban azonnal benne voltak, csak tanulni ne kelljen!:)))
Erika barátnőmtől - aki segít a kiállításaim szépítésében -, kaptam egy nagy zsák csuhét, úgyhogy ha jönnek hétvégén az unokák, lesz mivel foglalatoskodnunk!:) Majd megmutatom, hogy mire mentünk! Valószínű lecseréljük az öreglányt egy frissebb, fiatalabbra!:)))
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
Nagyon jópofa lett !Gyerekkoromban nagyszülőknél falun mi is csináltunk ilyeneket , de jó is volt !
OHHH: Én is mindeig szerettem volna csuhézni...de mindig lemaradok a beszerzésről.:-((( Majd egyszer csak összejön.:-)))
Titeket meg irigyellek.:-)))
Nagyon aranyos. Mikor fiatalabb voltam rengeteget csuhéztunk mi is anyummal, de aztán valahogy abbamaradt. A babát látva kedvet kaptam ahhoz, hogy újra nekiálljak.
Én még sosem csináltam ilyent, de szerintem nem is fogok. Volt régebben néhány nyanya a nagymamámnál, de már rég láttam őket. Jó barkácsolást nektek az unokákkal!
Hű de jó! Én is készülök a csuhézásra, de már így is annyi mindennel foglalkozom a 8 órás meló mellett... Készítsetek sok szép babát, karácsonyfadísznek sem utolsó :-D
Megjegyzés küldése