Vakáció, egy dunai zátonyon 3.

A reggeli ébredés után főztünk egy teát és nem győztünk örülni a jó dolgunknak!:)


A vőm  visszament a családjáért.
Itt indultak. Ezt a fotót a sátorból készítettem. Fantasztikus a panoráma, ugye?:)

Sétáltam kicsit a parton, de a víz még elég magas, nem lehet körbejárni a szigetet.
Hogy lássuk a víz szintjének mozgását, minden este leszúrtunk egy botot a víz széléhez és reggelre tökéletesen látszott, hogy mennyit apadt.

Minden évben leásunk 4 cölöpöt asztallábnak, illetve a padoknak, ami általában megmarad a következő szezonra is. Arra viszont nem gondoltunk, hogy három évet is kibír a vízben! Pedig most így történt. Nem kellett mást csinálni, csak az itthonról vitt mobil asztallapot, illetve a padra a deszkákat felcsavarozni és már fogadóképesek is voltunk!:) Jobb, mint sok széket cipelni!
Pavilon került az asztal fölé, hogy ne potyogjon semmi a tányérunkba és kisebb esőtől is megvédjen minket.  Elkészült tehát a nappali is.

Az öreg füzek ágaira és néhány szögre felakasztottuk a szellőzést igénylő zöldséget, gyümölcsöt. Minden egyébre is kiválóan funkcionáltak.

Beüzemeltük a hűtőket...:)))

 A zacskóban dobozos sörök vannak.

Bepakoltuk a kamrát és a fürdőszobát a szer-sátorba. Ide mindent be lehet tenni, ha netán eső, vihar kerekedik.

Ezek után megérkezett az első fuvar!:) Barátnőm tesója hozta le Bogit, Domát és anyukájukat. Volt nagy örömködés!:)))

Egymás szavába vágva számoltak be az izgalmas vízi utazásról!:)))

Nem kellett sokat várni, a következő körrel a "szomszédomék" is megjöttek, a három fiúval!:)))

Beindult az élet!:) A part felfedezése és az egésznapos pancsolás...

folyt.köv.