Ma már hármasban...

... voltunk itthon. A legkisebb unoka is csatlakozott némi lázzal, orrfolyással. Így aztán én mentem hozzájuk, mégis csak a saját otthonukban  legyenek, több a játék, ott a saját ágyikó, stb...Szerencsére nem volt vészes a közérzetük, így tündérien eljátszottak.
A fényképezőgép "véletlenül" nálam volt - indulhat a cikizés, kedves családom!:))) - és végre megörökíthettem azt a két kedves szobrocskát - trollokat -, amit Eszter lányom kapott Norvégiában, még a három gyerkőc előtt, amikor gondtalanul járta a világot, mint kitűnő konduktor...

A troll, a skandináv mitológiában, egy misztikus lénynek számító antropomorf szereplő. Az északi irodalomban különböző módon jelenítik meg őket, sokszor "bennszülött" fajként, nagy fülekkel és orral, farokkal. Ezek inkább a kedvesebb, mesébe illő fajták, akik barlanglakók, koszosak, erdőben élnek és gyűjtögető életmódot folytatnak. Ilyeneket fotóztam.
Tolkien regényeiben a trollok fányi méretű, óriási erejű, de gyenge agyú, gonosz, agresszív lények. Róluk olvashattok a Harry Potter-könyvekben és A Gyűrűk Ura-trilógiában. Gondolom, ismeritek...

Népszerű, skandináv szuvenír, sőt, karácsonyi lapokon is alkalmazzák a helyesebb fajtákat.

Kutakodásom  eredménye, hogy az internetes szlengben az számít trollnak, aki lerombolja a virtuális közösségeket provokatív, heccelődő beszólásaival. Sőt, a médiavitában is olvastam ezt a szót, de ez már tényleg nem ide tartozik...
Elnézést azoktól, akik ezt tudták, nem nekik szántam!:) A fotókat azonban mindenkinek!:)))