2011/01/26

Régi kép...


 ....amin csecsemőként láthatjátok drága Nagymamámat, a nagyanyja ölében. Mellette a nővére, aki férjével és két fiával, a II. világháború utolsó napjaiban, borzasztó kalandos, hosszú úton Ausztráliába menekült és a család ott telepedett le. Az egyik fiú Charlie bácsi volt, aki nem rég halt meg és az Ő emlékére készítettük az elmúlt hetekben bemutatott "csónakos kopjafát".

Négy gyermeke közül, csak a legkisebbik lány nem járt még nálunk, aki most a nagylányával eljött hozzánk és egy csodás hetet tölthettünk együtt.
Vasárnap a ráérő bővebb család - 22 fő - összejött és a kis fenyvesben emlékeztünk Charlie bácsira.  Egy  kedves iskolatársam tárogató zenéje, majd a szemben lévő kis templom déli harangzúgása tette igazán patetikussá a kis ünnepséget a "kopjafánál". Aztán egy hatalmas halászlé mellett estig beszélgettünk. Szép nap volt.
A lányok még maradtak volna... Szép emlékekkel és fájó szívvel utaztak haza tegnap...


6 megjegyzés:

Cimbilimbi írta...

De jó heted volt, nagyon feltöltődhettél! A képeket elnézve szinte úgy éreztem, ott kukucskállak benneteket a fák között.

Ilonamamzi írta...

De klassz ez a régi kép. Mindenki rátette a mellette lévőre a kezét! Ez aztán összetartás volt.

Tiffanylda írta...

Cimbikém, feltöltődtem, de rögtön le is merültem, mert a napi programszervezés főzéssel, egyebekkel, nem volt egyszerű! Lényeg, hogy jól sikerült és mindenki elégedett volt.

Ilonamamzi, köszöntelek a blogomban, remélem, jössz máskor is!:)
Szerintem abban az időben ez így volt "normális", de lehet, hogy a fotós adta az ötletet...
Szétnéztem nálad, gyönyörűségeket alkotsz, a zenéid közül is vannak nagy kedvenceim, no és a fotók!:) Régiek, görögök, stb... Nagyon klassz, gratulálok!!!

aranyos fodorka írta...

Ugye, milyen jó egy-egy ilyen régi képre nézni ? Mostanában nekem is alkalmam volt efféle hagyatékkal foglalkozni, s meg is szaladt a fantáziám. Vajon készülnek-e manapság ilyen jellegű (céltudatos, beállított, műtermi) család-fotók ? vagy csak egy-egy pillanatfelvétel az életünkről, hétköznapjainkról ? S leginkább akkor is digitálisan.
@x örök-érvényű mondása:
"Megnéznélek én benneteket egy floppyval a kezetekben az Ararát hegyén."

Gopál írta...

Többször megnéztem ezt a képet kinagyítva is. Ómi már akkor is tudott valamit a világról, mert olyan kis sunyci-munyci, hamiskás mosoly ül az arcán.

Tiffanylda írta...

Lehet, hogy nem fogod elhinni, de én is pont azt vettem észre! Tudod, hogy ez a mosoly idősen is ott ült az arcán? Ez a mimika semmit nem változott!

Üzemeltető: Blogger.

 
Design by Wordpress Theme | Bloggerized by Free Blogger Templates | Macys Printable Coupons