2010/11/06

Elcsábultam más irányba...

Nekem az idő soha nem elég! Főleg mostanában... Legjobb, ha ki se teszem a lábam a lakásból, mert mindig meglátok valamit és "beleszerelmesedek" - ahogy Benedek unokám mondja!:)...

Nemrég, egy kedves ismerős lakásában járva, rácsodálkoztam a frissen festett, színes szobafalára. Nagyon megtetszett és persze "beleszerelmesedtem", valami hasonlóra vágytam, de azonnal!:))) Segítségével, meg  is találtam az "igazit"! Két napja minden szabadidőmet az egyik szobánk festésével töltöttem. Gyorsan ment - csak alig volt szabadidő - és végre elkészültem! Nekem nagyon tetszik és a férjem is megdicsért, azt hitte, hogy tapéta!:) Még üresek a falak, így csak részletet mutatok a színből.

A másik, a cicadolog...Kaptunk egy gazdátlan macsót. Nagyon helyes! Olyan bújós, anyahiányos - pedig már 3-4 hónapos lehet -, egész nap rajtam lóg! Ez normális dolog? Még nem szocializálódott...Kimenne a kertbe - a kutyák szívesen fogadnák:) - volt már macskánk és barátok voltak, együtt játszottak! -, de ez a cica menekül előlük be, a lakásba. Tegnap viszont  - tavaszias idő lévén, tárva az ajtó -, épp nem voltak itt a kutyák és kiszaladt...Fel az első fára és egy pillanat alatt eltűnt!... Közben megérkeztek az ebek, erősen szaglásztak, én meg ott voltam a nagy bajban... Egyszer csak a kerítés tetején megjelent Murczy - naná, hogy "czy"! - és beugrott az udvarba, mire a két kutya jól megkergette. Nem részletezem, a lényeg, hogy papucsban, sárban dagonyáztam  és cincogtam utána mindent beígérve, hogy most az egyszer még jöjjön vissza, mert elveszik örökre!:(...Elég nehezen tudtam elkapni a grabancát, de megvan!! Most viszont megérezte a fene nagy szabadságot és különféle "bosszúzásokkal" követeli! Macskatartó blogbarátok segítsetek! Mi a teendő???

Biztos, hogy első körben össze kéne barátkoztatni a kutyákkal - ők nyitottak erre, csak a macska nem! - és szerintem azután kimehetne, ha kedve tartja! Látszik rajta, hogy kinti macsek volt, nem véletlen, hogy egy fa tetején találtak rá, nagy nyervogás közepette... Ettől félek, hogy elszalad, valahol ismét egy fa tetején marad és - szerencsés esetben - valaki befogadja...

Most viszont azonnal nekilátok két lámpabura készítéséhez! Egy hétig nem hagyom el a birtokot, se kép, se hang, se festés, se macska, semmi! Nehogy találjak valami érdekeset a világban!:) Csak, ami közbejön!:)))
Szép hétvégét mindenkinek!:)


10 megjegyzés:

Huligánlány írta...

Igen, ez nálunk is volt nyáron, hogy színes fal, színes fal:-)

http://huliganlany.multiply.com/photos/album/133/133

http://huliganlany.multiply.com/photos/album/116/116

m írta...

Ez a cica ... leírni sem tudom, mennyire édes! Szakértő nem vagyok macsekügyben, de drukkolok nektek és a kutyiknak is, hogy összeszokjatok:)

Szegusz írta...

Kész festő vagy! De milyen színű pontosan a fal?
Megnéztem volna, ahogy csizmában, sárban macskázol.... bocsi!!!! :))

Kathy írta...

Nagyon jo lett a fal szine, a kiscica meg irto edes, okos kis feje van! :))

@X írta...

Eléggé magánügy!- hogy vagy 13 éve vagyok itthon... és néha már azért kellene kimennem a lakásból, hogy ne lássam azt (sem) ami bent van !
Persze, hogy én is tudom, mi mindenre lenne idő(m)nk! - csak akarni kellene ? - ne bonyolítsam ! - (mert sok értelmét nem látom)
Kívánom terveid megvalósulását ! (megvalósítását) :-)

aranyos fodorka írta...

Macska télmához:
Az, hogy egy fán nyivákolt, semmit nem jelent, csak azt, hogy pici és nem tudott a leugráshoz (amikor arra jártatok) még elég bátorságot összegyűjteni. Lehet, egy óra múlva már sikerült volna neki.

A cicát „házhoz-szoktatni” bőséges etetéssel lehet elsősorban, másodsorban azzal, hogy figyelembe veszed a természetét, amit ki kell tanulmányozni. Az én egyik macskám állandóan az ölemben ülne, a másik meg még azt se nagyon szereti, ha simogatom. Nagy kegy, ha ezt megengedi. Egyéniségek (ők is).

Macska-kutya összeszoktatás: óvatosan, türelemmel. Kiscicát egy törölközőbe bebugyolálva (hogy ne karmoljon össze) kivinni az udvarba, kutyákat odahívni és elbeszélgetni mindegyikkel. Mindez csak 1-2 percig tartson, és ismétlődjön többször. A kutyáknak főleg a „nem szabd” érthető – a macska szerintem igen sokáig frászban lesz, mert úgy „szocializálódott”, hogy a kutyáktól márpedig félni kell. Fújni fog, erre a kutyák bedühödnek.
Az is lehet, hogy semmiképp nem sikerül megszerettetni őket egymással. Akkor arra kell törekedni, hogy a kutyák mindig „le legyenek intve” egy „nem szabad”-dal, ha elkezdik kergeti a macskát. A kutyák előbb meg fogják érteni mit akarsz, s ha nem kergetik, egy idő múlva a macska is rájön, hogy nem kell annyira félnie.
Egyébként a cicó nagyon aranyos !

Ildi írta...

Bocsánat, hogy itt semmire nem reagáltam, nem is értem...

Huligánylány, nagyon klasszak a falak nálatok is! A férfiak olyan nehezen "oldódnak" ilyen ügyben, én is ezt tapasztalom! Sokkal hangulatosabb, vidámabb minden, igaz?:)

Merci, nekem is tetszik a macsek, már kezdi magáévá tenni a lakást...Egyet nem szeretek, ha a hatalmas hibiszkuszom tetejére felmászik!:( Itt már csak tavasszal lesz kutyákkal szoktatás, az orvos is azt javasolta.

Szegusz, a fal szerintem homokszínű, de olyan karcosan, jópofán! A szín neve egyébként spanyol narancs. Igen, a homoknál egy picurkát narancsosabb, mint a képen...
Papucsban voltam, nem csizmában!!:D

Kathy, nekem is az okos szeme tetszett meg! Okos is!:)

@X, köszi, remélem megvalósulnak a terveim, bár most épp nem úgy néz ki... Azért valamibe Te is belevághatnál, hogy elhagyd kicsit a lakosztályodat!:)

Aranyosf.: köszönöm a hosszú leírást, én is valahogy így gondoltam, ill. már egyszer volt szerencsénk végigszurkolni egy kutya-macska barátságot, létre is jött, csak aztán eltűnt a macskánk...Most jöhetne a poén, hogy biztos a kutyák...:), de nem! Az állatorvos azt javasolta, hogy még kicsi, jobban hozzánk kell szoknia ahhoz, hogy kiengedjük és a kutyákkal barátkoztassuk.

Cheeks írta...

Cica cukorfalat, fal nagyon szuper :)

ancsapancsa írta...

Hasonló a mi cicánk is. Nekünk eddig azért nem volt, mert a kutya... , de végül hasonlóan szoktatva, mint előttem írták egész jól kijönnek egymással. Azért nem valami nagy barátok, de nem bántják egymást. A szomszéd kertben, ahol az örökösök nem sűrűn fordulnak elő, (ennek megfelelően jól elvadult a növényzet) a másik szomszéd nyulával egész nap nagyon jókat játszik. délutánra, mire haza ér a család az ablakban várja a bebocsájtást.

Ildi írta...

Cheeks, hála Neked! Gyöngy előkerült a helyéről...

Ancsapancsa, mi már csak tavasszal barátkoztatjuk a kutyákkal. Volt már egy ilyenünk, csak felnőttként került hozzánk és hamar összeszoktak a kutyákkal, teljes barátságban játszottak!!! Aztán 2 év múlva eltűnt... Lehet, hogy minden kutyát a barátjának hitt szegény.., nem tudni!
Nagyon édes a történet, amit leírtál, a cica-nyuszi játék!:)))

Üzemeltető: Blogger.

 
Design by Wordpress Theme | Bloggerized by Free Blogger Templates | Macys Printable Coupons