Most, hogy ilyen komoly fagyok vannak, ki kell használni a befagyott tó adta sportolási lehetőségeket, ki tudja, mikor lesz hasonló időjárás!
Vasárnap reggel, a nagy hideg miatt igencsak vacilláltunk, menjünk korcsolyázni, vagy sem. Ketten mindenképp sportolni akartak. Mi, - a többiek - legszívesebben maradtunk volna a kanapé rabságában, de úgy éreztük, nem lenne szép dolog olyan lustának mutatkozni, mint Murci, aki hol a számítógép előtt ül, hol a padlás legmagasabb lépcsőjére vonul, mert ott van a legmelegebb és nem zavarja senki.:)
Végül szolidárisan ez időre rianás hallgatást és egy kis sétát terveztünk a tó körül.
A "sportolók" jégre szálltak, mi meg elindultuk a Kistóhoz.
Amint odaértünk, megállt a tó sarkánál egy öreg autó, amiből kipattant három segédmunkás 1-1 fűkaszával. Nem egészen értettük a dolgot, mit akarnak nyírni, de pillanatokon belül kiderült. Bebörrentették a motort és már vágták is a nádat!:(
Hát, igen! Annak valóban most van itt az ideje. De PONT most? Vasárnap délelőtt?:(
Nagyon elszomorodtunk, mert ez nem egy csendes tevékenység és elég sok nádat láttunk, úgyhogy feladva tervünket, azonnal visszafordultunk.
A Pécsi - tónál, a korcsolyázó nép hangja mellett diszkó foszlányok zavarták "fülelésünket", úgyhogy onnan is tovább álltunk.
Végül a legvégén - a gátnál - találtunk csendes helyet, szinte várni sem kellett, jöttek a kluttyogó, pengő, kísérteties hangok. :)
A gyerekek is nagyon élvezték. Állítólag a tavon, korcsolyázás közben csak elvétve lehet ilyen jól hallani, vagy egyáltalán nem. Szerintem akkor nem erre figyelnek, mással vannak elfoglalva, meg aztán azt sem tudták, mit kell hallani, vagy mi az, amit hallanak?:) Na, most beazonosítottuk!
A komoly öltözet ellenére, nagyon hamar lefagyott mindenünk!
A fiúk jól ismerik ezt a táblát, mert kajak edzésen bizony meg kell tenni min. egy "tókört" - ahogy ők mondják. Most csak egy kicsit futottak és feladták. Ez a téli öltözet és hideg nem való ilyesmire!
Csupán a zsebemből előkerülő néhány szaloncukor tudta pár pillanatra felmelegíteni őket.;)
Csábító volt a pad, de nem ilyen hidegben!
Egyszer csak megpillantottuk kipirult sportoló "rokonainkat" :), akik elmenekülve a tömegtől, hosszában vágtak át a tavon és már a gát felé tartottak - okosan, a tó szélén.
Pár szót váltottunk, áradoztak, hogy milyen klassz a jég és itt a legjobb, mert nem kell senkit kerülgetni! Ők is kezdtek fázni, arcukat jól megcsípte a hideg. Indultak vissza az autóhoz - a tó másik végére -, ott találkoztunk.
Talán egy óra volt mindössze a nagy kirándulás, de valahogy többnek tűnt! Alig vártuk, hogy hazaérjünk!:)
Olyan jólesett a krumplileves, császármorzsa menü, mint még soha!:)
Most mégsem erről mutatok képet, hanem - amit első szülött gyermekünk főzött a Jézuskától kapott edényeiben, az ünnepek után - a jól sikerült kalapos bablevesről.
Télidőben a legjobb ételek egyike!;)
Szép napot, meleg otthont, minden bekukkantónak!:)
