Igaz, sokat sütöttem, főztem, de naponta jártam a tónál is.
A kertben is veteményeztem kicsit, ki tudja mit hoz a jövő alapon. Túlzásba nem vittem, mert lehet, hogy a kapálást már nem fogja megérni, valószínű nem bírja a derekam.
A kerti munkákból legkönnyebb elszórni a magot.:) Ezt mindenki tudja! De nem ártana, ha véletlenül lenne egy kis petrezselyem, zöldhagyma, vagy sóska, ami - egyébként már van, évek óta - magától zöldell. Az egyik legpraktikusabb növény! Ilyen még a spenót is, de sajnos nincs itthon szaporító anyag. Van helyette mángold, ami szintén földbe került. Kíváncsian várom a kelésüket, amihez víz kéne ebben a szárazságban!
Minimális csapadék esett hajnalban, ami csak arra volt elég, hogy leverje a port. Ha ilyen aszály lesz, kénytelenek leszünk a kútról, ill. a forrásból locsolni!
Apropó, forrás!
Van a pagonyban egy keresztül futó forrás, ami a mi kutunkat táplálja, a túlfolyója pedig - tán száz éve - a kertünk, telkünk alatt kivezeti a vizet a ház elé / mellé. Valószínű az a min. százéves cső, valahol megroggyanhatott a földben, mert tíz éve sokkal erősebben folyt a víz, míg most csak kisujjnyi vastagon. Nem tudjuk merre megy, csak hogy a kútból indul és az utcára ér ki.
Ebből ittak valamikor az állatok. Régen sok szarvasmarha volt a faluban, ma már egy sincs, viszont néhányan a faluból ma is szívesen isszák, mint ahogy mi is. Nyáron a legjobb, mikor a hőmérséklete olyan, hogy párás lesz tőle kívülről a pohár, de a torkodat még nem bántja. Frissen, isteni!
Mikor megépíttettük terméskőből a kerítést a ház körül, az utcára kivezetett forrást is rendbe hoztuk, hogy ne csak egy vascső lógjon ki a domboldalból, hanem annak környéke is szép kővel legyen kirakva. Ebben az önkormányzat is segített. Csinos tető került fölé, sőt, két félkör alakú beépített paddal várja a hűsölni, megpihenni vágyókat. Egy fűzfát is ültettünk mögé, hogy legyen árnyék. Azóta már hatalmasra nőtt a fa, a vízért járó nép forgalmával együtt.
A forrás úgy fel lett kapva (Pécsről, Dombóvárról, Komlóról, stb.), hogy folyamatosan jönnek, mennek az autók, csapkodják az ajtókat, kiabálnak, tárt ajtókkal bömböltetik a zenét, néha lemossák a kocsit, a csikkeket kiborítják, a műanyagflakonokat szétszórják, jobb esetben "csak" a lekapart címkéket viszi a szél... Enyhén szólva, nagyon terhes lett nekünk ez a dolog.
Aranyember néha nem bírja tovább és - mikor egy "duc-duc" zene basszusára kell ébrednünk vasárnap reggel - bizony feltépi az ablakot és kikiabál, hogy muszáj ezt nekünk hallgatni??? Általában hamar elhúz az illető, de kellemetlen.
Pont ilyen kellemetlen, amikor a tízliteres kannát megtelni váró férfi - mert ugye lassan folyik - elmegy a forrás mellé vizelni..., én meg szembe vele, épp kikanyarodok a kocsival... Ilyenkor verbálisan nagyon durva tudok lenni. Lehúzom az ablakot és megkérdezem, ha vendégségbe megy, mindig így viselkedik?... Mit szólna, ha én is ezt tenném az ön telkén? Na, ott még férfi nem maradt "szárazon"! Azonnal eltűnnek. Ezzel persze nem vagyunk kisegítve!
Sokszor anyukák intézik kisgyermekeik kisebb nagyobb dolgát a fenyők alatt...elszórt pzs-k, egyebek... Ezért fel kellett nyírni a fenyőket, hogy ne tudjanak mögé bújni. Szóval, rémes!
Egyébként innen kb. 200 m-re vannak erdők, ha valaki nagyon megszorul - vagy épp ellenkezőleg:) - idefelé, vagy visszafelé bőven elintézheti ebbéli problémáját! Ha már nagyon muszáj. Persze, legjobb lenne indulás előtt...
Egy ember nemrég azt kérdezte tőlem, valóban gyógyítja ez a víz a rákot? Mert a szomszédasszony azt mondta...:(
Ennél érdekesebb, hogy egy nagyon száraz nyáron kiapadt a forrás, pontosabban kevés víz volt a kútban, így a túlfolyót nem érte el, az utcán nem volt víz. A forráshoz látogatók telefonáltak az önkormányzathoz, hogy jöjjenek ki és nézzék meg mit csinálunk mi a vízzel, biztos elzártuk!... :( Természetesen jó magyar módra volt megfogalmazva, nem ilyen szépen, ahogy leírtam, hanem jelzőkkel tűzdelve.
Nem tudják felfogni, hogy ez a mi kutunk, a mi telkünkön és ha mind kiisszuk, akkor sincs köze SENKINEK hozzá!
A magyar ember nem tudja meghazudtolni magát! Kap valamit ingyen és bérmentve, ami jobb az otthoninál - a klóros víznél mindenképp -, nem kerül pénzbe és cserébe kellemetlenkedik, szemetel, koszol, hangoskodik, majd neki áll feljebb!
Ez a víz nem gyógyít semmit, sőt! Mikor idekerültünk bevizsgáltattuk és azt mondák, hogy frissen fogyasztható, de tárolásra nem alkalmas, mert vannak benne olyan baktériumok, amik ezt nem szeretik, árthatnak. Ezt számtalanszor kiírtuk. Nem ivóvíz! - miután láttuk, hogy marmonkannákkal, nagy ballonokkal érkeznek. Letépték a papírt. :(
Egyik szárazság alkalmával, mikor kezdett nagyon lassan csurogni a víz, Aranyember vett egy elfordítással zárható facsapot - amilyen a hordókon van - felszerelte az utcai csőre és kiírta, hogy saját érdekükben zárják el, mert alig folyik, hátha feltöltődik és akkor tovább lesz vizük. Eredmény: az írást letépték, a csapot kitépték és eldobták.:(
Most jutottunk oda, alig várjuk, hogy kifogyjon a víz! És igen, sajnos, locsolni fogunk! Felkészültünk rá, hogy dörömbölni fognak a kapun, de majd valamit nagy betűkkel ki fogunk rá írni!... Amit letéphetnek, sőt, a kalapjuk mellé is tűzhetik... és indulhatnak haza!
(Bocsánat, kicsit sokat írtam erről!)
Mindennapi programhoz tartozott és tartozik ma is, hogy esténként Boldizsárnak mesélek a telefon képernyőjén keresztül. Már két könyvet kivégeztünk (Süni Ani kalandjai és Bálint Ágnes: Duruzsoló) ma kezdjük Csukás Istvántól a Téli tücsök meséit.
Süni Anit és családját "megüvegeztem", de nem vagyok velük elégedett, vacak a kezem, mostanában túl sokat használtam dagasztásra. Lehet, hogy ezért dagadt meg a középső?:)
Annyit írtam, hogy elfelejtettem sétálni! Még két nap és visszatér a jó idő, be kell pótolnom ezt a fajta mozgást, mert a húsvéti menük tömkelege kapaszkodott rám!
Addig a nyelvtanulást részesítem előnyben.;)
Ti is foglaljátok el magatokat hasznosan és várjátok a visszatérő jó időt, amikor indulhat a séta, ill. szabadtéri foglalatosságok!
Szép estét minden bekukkantónak!:)
5 megjegyzés:
Nahat! Felhaborito az emberek viselkedese,nemtorodomsege,onzosege. Nem tudnak ezek semmit megbecsulni. Nem is erdemlik meg! Egyszeruen zarjatok le valahogyan az utcara vezeto reszt,fessetek fel egy femtablara (azt talan nem szaggatjak le olyan konnyen),hogy sajnalattal kozoljuk a forras elapadt. Talan hamar elterjed a hire es elfogynak,leszoknak rola,hogy onnan hordjak a "csodavizet". Kivanom hogy minel elobb valami megoldast talaljatok ra,hogy "lekopjanak" ezek a nemkivanatos latogatok, visszaterjen a nyugalmatok,es hasznalhassatok csak Ti es a kozvetlen szomszedsagban elo emberek.
Kedves Tyffanilda!
Nagyon felháborító az emberek viselkedése, biztosan engem is rettenetesen bosszantana. A forrás elapadása minden bizonnyal a sok évi szárazság következménye. Nálunk is kb.4 métert süllyedt a talajvízszint az elmúlt 30 évben. A fűzfa se tehetett különösebb jót neki, úgy tudom, rendkívül vízigényes.
Bár nem vagyok jogász, de abban, hogy a forrás és a víz a tiétek, azt hiszem, tévedsz. Talán a bányajogi törvény értelmében a telkünkön levő víz se a miénk, hanem az államé, mint ahogy a régiségek is, ha találunk, vagy ha olajat, gázt, aranyat, bármit találnák a földben.
Helga
Tselszi: igazából nem tudjuk a megoldást, mi nem akarunk durvák lenni, de azt se szeretnénk, ha kellemetlenkednének. Biztos vagyok benne, - ha továbbra is ilyen szárazság lesz -, hogy előbb-utóbb ki fog apadni ez a forrás valóban. Onnan már nem lesz visszaút.
Undercover: köszönöm, hogy jöttél. Nem, egyáltalán nem gondoljuk, hogy a forrás tulajdonjogilag a miénk - tudjuk, hogy "a víz feletti föld tulajdonosának csak használati joga van a felszín alatti vízre" - de azt igen, hogy a mi telkünkön van, a térképen nincs feltüntetve, mint forrás, nem közkút, nincs szolgalmi jog, semmi... Vagyis, használati jogunk nekünk van, amiből szerintem nem vagyunk kötelesek százaknak adni! Főleg, ha ennyire "megköszönik"! Mi sem megyünk a szomszédék kútjára inni! A pechünk az, hogy a megörökölt, ősrégi vezeték által "megkínált" emberek visszaélnek az "ajándékkal". Nem lenne ezzel semmi baj, ha nem így viszonyulnának egyesek! Mi azt hiszem, igazán segítőkészek voltunk/vagyunk, de kezd betelni a pohár - hogy stílszerű legyek.:)
Valami közbenső elterelő árok kellene, hogy a víz ne tudjon az utcai csaphoz kijutni, bár a helyszínre gondolva, nem is nagyon tudom miképp lehetne ezt megcsinálni. Még az is jobb lenne, ha egy árokba ki lehetne vezetni valahogy az utcára - megkerülve a kifolyót. Nem tudom technikailag mit lehetne csinálni, de én se szívesen tűrném ezt az állapotot...Sajnos csak a tapló gombát lehet kiirtani a tapló embereket nem.
Dühöngeni pedig jó, jobb, mint ha csak rágod magad miatta....
Aranyos fodorka: sokat törtük már a fejünket, nem találunk igazi, jó megoldást. Marad a beletörődés, ami feladást jelent...:(
Megjegyzés küldése