Az autóból az üveges segédje vette ki, mert meglehetősen nehéz. Kértem, óvatosan kezelje, mivel a hátlapja oly öreg, szétesőben van. Amint kimondtam, egyik oldalon megnyílt és kartondarabok hullottak ki belőle, melyeket pironkodva, gyors mozdulatokkal visszadobtam az autóba.
A nyíláson keresztül bele láttam és egy megsárgult, öreg újságot is kihúztam - hogy annyira ne szégyenkezzünk ezzel a "lomos" darabbal -, s szintén bedobtam a csomagtartóba. Elköszöntem, majd intéztem tovább az aznapra felírt millió feladatomat.
Este meggyötörten értem haza az ünnepek előtti vásárló körútról. Mindent behordtam a kocsiból és elpakoltam. Már a vacsoránál tartottunk, mikor elkezdtem mesélni Aranyembernek, hogy jártam az öreg tükörrel, szégyelltem magam az állapota miatt, stb. Akkor ugrott be, hogy kint maradt az autóban a sok papírdarab. Nem volt kedvem már kimenni, de az újság egyre jobban izgatott, győzött a kíváncsiság, ezért mégis rászedtem magam...
Kezembe vettem a széleitől megfosztott hírlapot, mely a fogásomtól hullatta darabjait.
Budapesti Hírlap. Ilyen se mostanában volt - gondoltam magamban - és ránéztem a dátumra, majd azonnal le is ültem a legközelebbi székre... 1882. augusztus 29.!!! Kincset találtunk!:)
A nagymama édesanyjáé volt a tükör és "legutóbb" ekkor volt cserélve/javítva, esetleg vásárolva.
Nagy izgalommal kezdtük olvasni és találtunk is benne jópofa dolgokat.
Telefonált az üveges, hogy elkészült a tükör. Útközben azon törtem a fejem, hogy mi van, ha még más is volt a hátuljában 1882-ből?:) Hát, ilyen az ember!... Elindul a vezérhangya!:) Megkérdeztem a mestert és azt mondta, hogy karton darabokon kívül semmit nem talált, egyébként meg valószínű, ezt ő üvegezte utoljára. Mikor elmeséltem, mit találtunk, elkerekedett a szeme és csak annyit mondott: akkor mégsem én voltam... és egy jót nevettünk.:)
Egy kis ízelítő a cikkekből.
Eddig a történet és az igazsághoz tartozik, hogy annyira belegabalyodtam az ünnepi tennivalókba, hogy a mai napig nem került fel a falra ez a kincs!:( Meg kell keresni az igazi helyét, miután az eredeti be lett építve, emiatt egy nagyobb fali átrendezés szükségeltetik. Amint megtalálom, megosztom veletek.
Addig is, nézzetek bele minden tükörbe ne csak elölről, de hátulról is! Főleg, ha javítani viszitek!;)
Legyen szerencsés, szép napotok!:)
8 megjegyzés:
Kedves kis mese és a híreket olvasva valóban mintha mai nap történései lennének? Kíváncsian várom a méltó helyére tett tükröt ! Kívánok boldog új évet az egész családnak!
Nahát, micsoda kincsre leltél! Érdekes volt olvasni a híreket!
Nekünk is van egy nagymamától örökölt tükrünk, féltőn őrizzük, de csak a megsárgult hátlap van rajta. :)mi is nagyon féltőn őrizzük :)
Kíváncsian várom a tükrötök új helyét:)
Eszembe nem jutott volna "kincset" keresni egy öreg tükör mögött, de most fúrja az oldalamat, az enyém mit rejthet ? Vagy fél tenyérnyi "öregségi folt" van már rajta - de eddig nem szántam rá magam, hogy újat tetessek bele. Lehet, hogy most sort kerítek erre, hátha lapul ott valami érdekes. :-)
Éva: köszi, nektek is B.Ú.É.K!
Éva Erdős: alkalomadtán ti is nézzétek meg mi van benne!;)
Aranyos fodorka: feltétlenül nézd meg! A barátnőm azt mondta, hogy régen szokás volt betenni egy újságot a keretezett dolgok hátuljába, ő régi képek mögött talált ilyeneket.
Izgalmas történet! Végig olvastam az utolsó betűig a cikkeket :)
A Till Mária hirdetésben, ismerem ezt a VIII. ker.-es utcában az épületet, 4 vagy 6-os házszám szerepel benne? Lefotózod még egyszer? Köszi :)
Vicuska: Stáció u. 6. szám szerepel benne. Gondolom, ez a mai Kis stáció utca és képzeld, a nagymamám is itt lakott, egy körfolyosós házban!:) Nem vagyok benne biztos, de talán a 4-ben. Látnom kéne!...
Micsoda hírek... izgalmas volt olvasni. Az apróhirdetéseken jót mosolyogtam. :-)
Megjegyzés küldése