Kicsit sétáltunk a várban, majd elindultunk a libegőhöz, amivel két napja szemeztünk, hogy de jó lenne!:)
Jó is lett! Alig kellett várnunk, máris az üvegkalitkában álltunk lélegzetvisszafojtva, egyik ámulatból a másikba esve...
A Srd-hegy nem túl magas, mindössze 405m (a Mecsek csúcsai sokkal magasabbak). Mégis nagyon izgalmas volt a fokozatosan emelkedő Isztranauta-ból nézni a tájat, mintha repülőn ültünk volna! Így - madártávlatból - még sosem láttuk a várost, csak képeslapokon. Leírhatatlanul gyönyörű!:)
Kilátás a hegy tetejéről.
... mivel a délszláv háborúban megsemmisült az eredeti. 5 éve újra építették a felvonóval együtt. Mellette hatalmas kőkereszt,...
... egy kisebb presszó/étterem...
...és egy kis szabadtéri színpad (amfiteátrum), ami állítólag 250 férőhelyes, teljesen modern. Erről nem találok képet.
Mindezek mögött, a karsztos Dinári-hegység kopár fennsíkja és sziklavonulatai húzódnak.
A hegycsúcs nyugati részén az Imperial erőd...,
...mely szerény, javított maradéka annak a monumentális építménynek, amit Napóleon építtetett 1810-ben. Sajnos ennek nagy része is megsemmisült a háborúban.
Kicsit időztünk, bámészkodtunk, s miután minden objektumot körbejártunk, kigyönyörködtük magunkat a panorámában, elindultunk a szerpentines gyalogúton lefelé.
Meglepetésünkre egy igazi Golgotát jártunk be. Kb.200 méterenként egy-egy művészi alkotás - dombormű - mutatta a stációkat, csak éppen mi fentről le, azaz visszafelé tettük meg...
Az út 2 km lehet, de legtöbb helyen elég rossz állapotú,...
... köves, gyökeres, nem igazán boka kímélő. Ennek ellenére örültünk, hogy rátaláltunk! A neten nem találtam semmi információt erről. (Talán rosszul kerestem.)
A Jadranska cestára lyukadtunk ki, ami Dubrovnik "belépő" főútja,...
...s jócskán kellett gyalogolnunk még hazafelé, az óvárosig.
Hulla fáradtan értünk a lakásba, kis pihenő után bepakoltunk a másnapi induláshoz.
Egy-két utolsó fotó a környezetből...
Hétfőn ismét erős szélre, viharos tengerre (és munkanapra!) ébredtünk, de ez már nem keserített el minket. Egy okkal több, hogy ne fájjon a szívünk elhagyni ezt a gyönyörű, középkori várat!:)
Köszönet az égieknek, Dubrovniknak és nem utolsó sorban Aranyembernek a lehetőségért!:)
Reméljük, még találkozunk ezen a szép ünnepen, amiből esetünkben lassan hagyomány teremtődik!:)
Ajánlom, nézzétek meg ezt a videót, ebben minden benne van, amit érdemes megnézni, látni Dubrovnikból! Persze ezen a színvonalon nem biztos, hogy sikerül, csak ha nyerünk a lottón!:)
Köszönöm, ha velem tartottatok! Kívánok mindenkinek hasonló, szép élményeket, az év bármely szakában!
Süssön Rátok a Nap!!!:)
6 megjegyzés:
Jól tettétek, hogy gyalog jöttetek le a hegyről, útközben annyi szépségre lehet rácsodálkozni! annyira szép helyen voltatok, öröm volt látni ezt a bemutatót! Köszönet érte :) kívánom, hogy jussatok el még annyiszor, ahányszor szeretnétek! :)
Nagyon szép nyaralásotok volt! Különösen a felvonós madártávlati képek varázsolnak el!!!
Nekem is csak szép emlékeim vannak a városról, de sok dolgot láttam most Nálad amiben még nem volt részünk. Ide (is) vissza kellene menni... :-)
(Más. Úgy tűnik most már jól működik a blog, nem kaptam reklámanyagot. Ügyesen megoldottátok! Sajnáltam volna, ha nem tudlak olvasni!)
Mennyi kő, mennyi virág, mennyi szépség ! Nagyon tetszik a kávéscsészés-sziget :-)
Mondom én, hogy jövőre is el kell menni !!!
kyOrsi, nem bántuk meg a gyaloglást, sőt! Csak nem tudtuk előre a lehetőséget, akkor készültünk volna rá, mert sajnos retúr jegyet vettünk a libegőre..., de mikor ezt megláttuk, nem használtuk fel!
Jó lenne még sokszor elmenni, de ne legyek szerénytelen!:) Köszönet a Sorsnak!!!
Aranyosf, bizony mennyi szépség és ez a beszámoló csak ízelítő volt. Ezt látni kéne mindenkinek! Egy ékszerdoboz. Igen, jövőre is..., ha még itt leszünk!;) Kösz.
Gratulálok! Nagyon jó volt nézelődni, olvasni...Gyönyörű képek, jó beszámoló....
Szép hétvégét!
Köszönöm Vera!:) Neked is szép vasárnapot!
Megjegyzés küldése