Dologidő

Lassan, de biztosan haladunk a tél felé. Állítólag hamarosan fagyok, hózáporok is lesznek. Itt az ideje!
A kertben ma megáztak az új dughagymák. Egy kis szerencsével újévkor ehetünk belőle!;) Tavaly is sikerült igaz, alig volt tél...
Megtörténtek a betakarítások. A lényeget tekintve berendezkedtünk a télre, de tennivaló mindig akad.
A rengeteg csipkebogyót le kéne szüretelni, de nincs rá ember... Szerencsére sokáig bírja! Majdcsak jár arra valaki!,)

Én az itthoni, napi dolgok mellett kicsit besegítek az "új" unoka és a "régi" unokák körüli teendőkbe.
Aranyember kályhát épít, ami konyhai, mini tűzhelynek indult, de már "mindene van, mint Weiss Lizának" - ahogy drága Apósom mondta anno!:)))
Adott egy kémény, alul kormozó nyílással és egy-egy ajtó jobbról, illetve balról. A hely minimális, de rossz időkre gondolva - amikor áramszünet lesz, gáz sincs, fából is csak a leesett, száraz ágak...:) - amolyan "túlélő" melegedő és esetleg egy kőleves:) megfőzésére alkalmas tűzhely / kályha lett belőle.
Mutatom a kezdeti első és a ma esti képet, amikor egy újságpapírt elégettünk benne, mert már nem bírtuk tovább az izgalmat, hogy kitalál-e a füst vagy sem?:))) Kitalált!!!:) Folyt köv., amiről újra beszámolok.

Üveges ajtaja, kormozója, hamuzója, víztárolója, platnija, is van, mi több, fölé szárító-aszaló praktikusság készül!:)
Ezen az alkotásán szerez tapasztalatokat a majdani, szobai cserépkályhánk / téglakályhánk építéséhez, amit  a nappaliban szeretne megvalósítani igazi, nagy méretben, amennyiben lehetőségünk nyílik rá.

Szombaton egy kis kirándulásban is volt részünk a Jakab-hegy lábánál. Nem voltak jók a fényviszonyok, meg a gépem is lemerülőben ..., így sok kép nem készült.
A táj nevezetességét, a Babás - szerköveket láthatjátok a háttérben.

Így szól róla a legenda:
élt a Jakab-hegy aljában két gazdag család. Ezek mindig és mindenben versengtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk. Mindkét helyen elzavarták, bántalmazták, ezért megátkozta őket: "Akkor váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni!"
Mindkét családnak volt egy-egy lánya. A lányok egyszerre mentek férjhez. Az egyik ház násznépe azonban ezúttal megelőzte a másikat, mert előbb ért föl a pálosok kolostorába. Ezek már jöttek visszafelé az esküvőről, amikor a másikak még csak fölfelé tartottak. Éppen ott találkoztak, ahol a szakadék fölött a legkeskenyebb volt az út. Egyik sem akart kitérni a másik elől. A mérges gazdák egyszerre szólaltak meg: inkább váljunk kővé, de ki nem térünk! Ebben a pillanatban beteljesedett a koldus átka, s az egész násznép kővé változott.

Fotózás nélkül is szép nap volt!:)

Egyik este nem tudtam elaludni. Az interneten bámészkodtam a kreatív oldalak között és találtam egy aranyos nemez babát. Előkaptam a gyapjút és  - majdnem - megcsináltam!:) Nem lett teljes, mert végül csak lecsukódott a szemem!:) Következő álmatlan éjszakámon befejezem.:)))

Minden napra van bőven program és jutnak unokák is!:) Most Boldizsár az, aki egy kicsit kilóg a sorból és nagyobb odafigyelést kap, újdonsága miatt: :) Tüneményes kisfiú!!!:)

Az ő képeivel kívánok szép hetet minden kedves Olvasómnak!:)