2015/04/19

Kivágtuk...

... a pagony legöregebb fenyőjét.

Árnyékot adott a kert sarkában, a függőágyat tartotta, gyermekeink játéka volt, ahol - magassága miatt egyik ágára tekert tűzoltó tömlő segítségével - hintáztak és másztak a tiszteletet követelő, öreg fára.

Mégis elhangzott az ítélet: ki kell vágni!:(

Mikor ide költöztünk, már hatalmas fa volt. Egy viharban letört a csúcsa. Helyében hamarosan két csúcs indult növekedésnek, amiből aztán egy tavalyi újabb nagy vihar, ismét letörte az egyiket.Erről be is számoltam akkor posztban, fotókkal.




Ahogy telt az idő, egyre több ága kezdett elszáradni, tűlevelei potyogni és gyantája csöpögni a szenvedéstől... Nagyon sajnáltuk.

Olyan ez, mint mikor az ember kutyája, macskája, vagy bármilyen házi kedvence halálos beteg és a gazdának kell megadnia a kegyelemdöfést. Nehéz és fájó feladat.

Aranyember tegnap gyorsan határozott és tettre készen kérte segítségünket.


Nem volt veszélytelen a feladat, de a kidolgozott terv már rég a fejében volt, mint mindig. Lemérte, bemérte, kimérte...., hogy ne csapja agyon egyik virágzó fát sem és egyéb károkat se okozzon.
Veszélyben volt a virágzó magnólia és a tavaly ültetett, virágba borult kedvencem, a kis babarózsa.Utóbbira védelem gyanánt egy hordót húzott. A fára egy hosszú kötelet kötött, másik végét a homlokrakodóra, amivel az adott pillanatban meghúzták.


Az addig viharos szél épp elcsendesedett, talán hogy segítsen nekünk...

Először egy éket vágott a dőlés felőli oldalra...,

... majd a másikra egy nagyobbat...

... és már intett is, hogy lehet húzni. Abban a pillanatban nagy reccsenés és szinte centire pontosan oda feküdt le a fa, ahova terveztük. Senkinek, semminek nem lett bántódása.
17 m magas volt.


Megszámoltam az évgyűrűket, ötvenet találtam. Kb. annyira saccoltuk.

A gallyazás következett és azoknak "szeletelése", elhordása.








Rengeteg anyag van benne.


Talán a felét sikerült eltakarítani, mikor megjelentek a fekete felhők, felélénkült a szél, szemerkélni kezdett az eső, mi meg épp elég fáradtak voltunk ahhoz, hogy felfüggesszük a munkát.

Elment egy öreg fa, de sokat telepítettünk az idén is, úgyhogy lesz utánpótlás, amit már a jövő nemzedéke fog igazán élvezni!:)


Nyugalmas, szép vasárnapot minden Bekukkantónak!:)

7 megjegyzés:

kyOrsi írta...

én tuti megsirattam volna...jóóó, tudom, meg is értem, hogy ki kellett vágni, csak belegondoltam, hogy milyen szép kort megért így is.
A másik meg az, hogy felhasználjátok minden részét, így még "holta" után is szolgál benneteket, ez a jó benne :)

aranyos fodorka írta...

Hiába no, a szakember az szakember. Az én 25 éve levágott tetejű, ugyancsak beteg, fám korhadófélben lévő törzsét két hete szedettem ki -
tizedekkora munka sem volt - 3000-ért csinálták meg. Egy ilyen óriás kivágása, ha nem házilag oldjátok meg, biztos nem lett volna olcsó.
Végülis becsülettel szolgált míg élt és még holtában is hasznotok lesz belőle. Hát van némi különbség az ember és a fák között.... Ugye nem is kell mondanom, hogy a fák javára....

Melinda Sásdi írta...

Megértem az érzéseidet. Volt egy gyönyörűséges diófánk ott ahol az első 17 évemet töltöttem. Gyerekkorom sok mléke fűződik hozzá. Már akkor is hatalmas volt, mikor felépítették anyumék a házat mellé. Mikor anyumék meghozták a döntést, hogy mennie kell annyira sajnáltam. Akkor voltam 15 éves kb. Bármennyire is szerettem, azért mikor a diót kellett összeszedni vagy a levelet összesöpörni, azt már nem szerettem. :)De csodaklassz emlékek megmaradtak számomra.

Éva Erdős írta...

Sajnálom, ahogy ti is a kedves, régi fenyőt!
Amikor az óvodánk udvarán ki kellett vágni a régi, gyönyörű akácfát, megsirattuk a gyerekekkel. Előtte vígasztaltuk, megköszöntük neki, hogy annyi éven át annyi jót adott nekünk.
Férjed, jól tudta, hogyan kel precízen kivágni, nagyon ügyesen elrendezte a dolgokat.
Legyen szép erős fenyvesetek helyettem nőjenek az új fácskák nagyra :)

Kavics írta...

Aranyos utolsó bekezdését tudnám idézni...
És, fantasztikus fenyőillatban volt részetek! Imádom a faillatot, a fenyőét különösen.

Tselszi írta...

Mindig nagy szomorusaggal tolt el,amikor fak kerulnek kivagasra.Kulonosen,ha ertelmetlenul. Amikor viszont eloregedtek,veszelyt is jelenthetnek,akkor sajnos nincs mas megoldas. Az meg mindig csodalattal tolt el,ahogy a szakemberek,Aranyember kiszamitjak hogyan, merre fog dolni,es ugyesen "lehoznak" egy egig ero fat. Egyutterzek sajnalatotokban,de karpotoljon a pagony tobbi csodaja es a sok ujonc kis fenyo.
Magnoliad,babarozsad gyonyoru! Hol van Murci?:)
Mokuskatok megvan meg? A mienk megvan,bar odebballna. Felbosszant,mert a frissen ultetett viragtartoimba melyen belefur,kihanyja a foldet,felek a viragaim igy kipusztulnak.:(
Juhej,"kulsosok" is ujra kommentelhetnek :))


Tiffanylda írta...

Köszönöm mindenkinek a hozzászólást, együttérzést!:)

Orsi, bizony az a jó, hogy "holta" után is velünk lesz és biztos kitalálunk neki valami méltó tisztséget!:)

Aranyosf.:, ha előbb szólsz, szívesen segítettünk volna, ingyen!... Hát, igen, egy ilyen szakértő Aranyember aranyat ér a háznál!;)
Az embereket és fákat ne is hasonlítsd össze!...

Melinda Sásdi: jó, hogy ilyen szép élményeid maradtak a diófátokról!:) Úgy gondolom, hogy a gyerekeim, unokáim se lesznek híján!

Éva Erdős: az ovisok nagyon átérzik ezeket a dolgokat, tudom, voltam óvónő (is!).
Biztos vagyok benne, hogy a férjem az új csemetéket is jól elrendezi és szép erdővé neveli!:)

Kavics: mi is nagyon szeretjük a fenyő illatát. Férjem mondta is, hogy pont úgy érzi magát, mikor Németországban több ezer köbméter fenyvest vágtak... Az illat!!!
A kályhában meg direkt szokott betenni egy-egy gallyat, mert olyan finom hangulatot áraszt!:)

Tselszi: örülök, hogy sikerült elérned!!!:)
Murcit és Fickót bevittük a fatárolóba,hogy ne lábatlankodjanak, nehogy bajuk essen!
A mókus pár most fent hancúrozik a gyerekeknél, ők naponta látják az ablakból, mi sajnos nem. Úgy látszik most oda rejtették a kaját.
Hát, bizony a mókus "mellesleg" nagy kártevő... Mi nem panaszkodhatunk, van elegendő terület, nem jönnek a virágtartókba, ami nagyon bosszantó lehet!:( Talán leszoknak rólad, ha beindul a mogyoró szezon... Kicsit ugyan messze van még.

Üzemeltető: Blogger.

 
Design by Wordpress Theme | Bloggerized by Free Blogger Templates | Macys Printable Coupons