2013/12/04

Keserédes napok

Még nem végeztünk a felújítással, pedig én a Mikulás napját tűztem ki végcélnak!:(
Közben volt egy kis hó is...
... és éjszakánként fagy.

Murphy  törvényei sorra bejöttek a kőműves- és egyéb munkálatokban, ami utólag már megmosolyogtat, de akkor robbanni tudtam volna! Pl.: az új csempe alatt vésni kellett...
Nem úgy Aranyember, aki pozitív hozzáállással, maximális aktivitással lambériázik, fest, földet túrva hárítja el a csőtörést, közben a "dolgozójában" is helytáll és orvosolja az egyéb, napi problémákat. Kész csoda! :)

Emellett én nyafogok, mert napok óta valami nincs rendben, fáj a fejem, vonszolódom, igazából semmi konkrét, de ahhoz elég, hogy elrontsa a napjaimat, én meg másét. A legvalószínűbb, hogy besokalltam ettől a hónapok óta tartó rumlitól. Mindenhol zsákok - amit nem a Mikulás hozott:) - rendet egyelőre felesleges tennem. Reménytkeltő, hogy már látjuk az alagút végét, karácsonyra fény lesz, akárhogy is! Egy biztos, gyertyát gyújtunk, jó sokat!:)))
A "kultúrkában", a nagy asztalon ekkora helyet tudtam felszabadítani és egy ilyen - a maga nemében szép, de - díszítésmentes "adventi koszorút" helyeztem el, hogy az első gyertyát meggyújthassuk. Borostyánt még fűzök bele, hogy egy kis élettel is felruházzam.
Az új étrend továbbra is csodákat művel és megerősít minket abban, hogy bizony, nagy szükség volt rá!
Nincsenek szép ételfotók, csak egy semmilyen a sütőtök levesről, ami nagyon fincsi volt, kár, hogy nem látszik rajta!:(

Nagy favorit lett a sütőtök, sokszor esszük sülve is, vacsorára.
Tervezem a karácsonyi menüt, ami elég érdekesnek ígérkezik....:)
A halászlé főzést nem fogjuk kihagyni, de én kicsit izgulok, hogy reagálunk rá!...

Közben igyekszem eleget tenni az üveg megrendeléseknek is, egy asztal sarkán!:)Főleg angyalok, szarvasok, bárányok a főszereplők, de volt egy Mária is a Kisdeddel, meg váza, ezek még elfértek valahogy, de az "ötök" próbára tettek!:( A csomagolásról nem is beszélve!!!
Eddig szerencsére mindent teljesíteni tudtam, de most felgyorsulnak a dolgok, hamarosan kirámolunk mindent a helyére, beindul a karácsonyi készülődés. Nem bánnám, ha olyat kérnének, ami "raktáron" van!

Két napja szomorú hírt kaptunk. Elment Bacher Iván író barátunk, mindössze 56 évet élt.
Szerettem a könyveit, tárcáit, ételreceptjeit, sokoldalú műveltségét, személyiségét...
Szép emlék marad, hogy barátnőm invitálására, egy szabadnapját társaságunkban töltötte feleségével és író barátjával, a dunai zátonyon. Megtiszteltetés és nagy élmény volt hallgatni őt, beszélgetni vele. Nem felejtjük!


Nyugodj békében, Iván!

Nyáry Krisztián így emlékezik róla:
"Bächer Iván figyel. Egészen közel hajol az emberekhez. Csodálkozik, felemeli, forgatja a kezében az emberi sorsokat, mint kisgyerek egy furcsa formájú követ. Van, amikor látszólag nem figyel, de akkor figyel a legjobban. Látszik a szemén. A szemén mindig látszik.
Bächer Iván nem megy át könnyen Budára, de könnyedén tesz sétát az időben. Ady Nagyváradján, Krúdy Óbudáján olyan otthonosan mozog, mint múlt hónapban a Tátra utcában. Épp olyan bensőséges viszonyt ápol rég elhalt, bársonykabátos, cvikkeres polgárokkal, mint az Ági zöldségessel.
Bächer Iván kortársunk. Olyan alaposan ismeri ezt a kort, amelyben élünk, hogy fohászkodnunk kell, bárcsak ne ismerné, és ne lenne igaza.
Bächer Iván nem a kortársunk. Úgy van köztünk, hogy közben valójában Ábrányi Emil, Ambrus Zoltán, Thury Zoltán és Bródy Sándor kortársa. A Budapesti Hírlap szerkesztőségében Benedek Elek az asztalszomszédja. De este már Ady várja a kávéházban.
Bächer Iván szelíd. Úgy tud írni, hogy elaludjon a hétköznapi indulat. Hogy jó legyen könyvvel a kezünkben végigdőlni a kanapén. Ilyenkor többnyire kutyákról ír. Vagy szódásüvegekről.
Bächer Iván dühös. Ilyenkor többnyire emberekről ír. Valójában akkor a legdühösebb, amikor szelíd. Nem akkor, amikor ököllel veri a zongorát, hanem amikor szelíden és tárgyilagosan elejt még egy fél mondatot. Az igazságról és a halálról szólnak ezek.
Bächer Iván szomorú történeteket ír. Ezeken is lehet nevetni azért. Bächer Iván a boldogságról ír. Ilyenkor elszomorodunk.
Bächer Iván Chopint játszik, ha nem ír. De akkor is Chopint játszik, amikor igen.
Az, hogy Bächer Iván ma meghalt, nem is változtat ezen."

 

Mára ennyi. 
Állítólag hamarosan hóval jön az igazi tél. Remélem, addigra elbúcsúzhatunk a mesterektől és becsukhatunk minden ajtót, ablakot! Csendre, nyugalomra vágyunk, igazi adventi hetekre, napokra... Várakozunk.
Nektek is kellemes adventi időszakot kívánok!

2 megjegyzés:

aranyos fodorka írta...

Nagyon sajnálom én is Bächer Ivánt ! Szerettem az írásait, bizony korán hagyott itt minket...
A befejezetlen munkák miatti aggódás nem viszi a dolgokat előrébb - mint ez bizonyára te is tudod. A karácsony rumliban is szép lehet, ha van elég szeretet :-)

Kati írta...

Akkor még mindig jó munkálkodást Nektek:) Karácsonyra meglátod minden rendben lesz:) Áldott Adventi készülődést a munkálatok közepette is, puszillak:)

Üzemeltető: Blogger.

 
Design by Wordpress Theme | Bloggerized by Free Blogger Templates | Macys Printable Coupons