Zajlik az élet

Szerelők, kőművesek adják egymásnak a kilincset, csak nem szoros egymásutánban, ez a baj! Valakinek mindig máshol akad dolga és akkor várunk, várunk, várunk...
Én leginkább a vízre várok, hogy ne kelljen lavórokban mosogatni pl. gyümölcscentrifugát...:( DE, ami késik, nem múlik, most már féllábon is kibírjuk, bár ez az ősz nagyon jól viselkedett eddig, most mégis kellemetlen.
Reménykedünk a karácsonyi "átadásban"!

Ennek ellenére, nem hagyjuk el magunkat, akadnak üdítő programok is! Mikor tele a hócipőnk, meglepjük magunkat valamivel. Így volt ez tegnap is. Igaz, azt mondták, nincs már jegy a Presser koncertre, de mégis felkerekedtünk és milyen jó! Bejutottunk! :)
Lélekemelő, felejthetetlen élmény volt, a két vendégművésszel együtt - Szabó Tamás, Falusi Mariann - eltöltött két és fél óra, szünet nélkül! Köszönjük! ;)

Ma reggel, a mesterek mellett egy köhögős unoka is vendégünk volt és lesz is, erre a hétre. Nem vészes, de önként vállalta - az éppen iskolás -, hogy a - számára külön készített - palacsintás ebéd után szundikáljon egyet, ami nem jellemző rá. Ilyen esős időben az egészségeseket is vonzza az ágy...

                                                                                                                                 
Nemrég említettem, hogy kipróbáltam néhány indiai ételt, amit a krisnásoktól ellesett praktikákkal sikerült megfőznöm és mondhatom, Aranyemberrel igencsak rászoktunk!
Pár éve, amikor kipróbáltam a csatni készítését - a kerti zöldségek, gyümölcsök felhasználásával -, egy indiai boltban vásároltam mindenféle érdekes fűszert. Így aztán nem volt teljesen idegen az ízvilág. Tehát, ha valaki rászánja magát egy ilyen kalandra, akkor először érdemes körbenézni és beszerezni ezeket az alapanyagokat.

Az egyes számú kedvencünk a szabdzsi, ami nem más, mint zöldséges főétel. Ebédre szoktuk fogyasztani.
Egy alapreceptet leírok, amit én "egyszerűsítettem" a diétánk miatt és véleményem szerint bármilyen, bármennyi zöldségből elkészíthető! Minél többféle, friss zöldárú legyen benne! Ez olykor 3 napi ebédünk is lehet, attól függ, hogy hányféle a zöldség, mert úgy nő az adag...
A fűszereknél, a leírásban vannak érdekes dolgok, pl. az asafoetida. Ez egy porrá őrölt gyökér, amit hagyma, fokhagyma helyett használnak. Én maradok a hagymánál, nem tiltja a vallásom!

Hozzávalók:
50 dkg krumpli meghámozva
néhány különböző színű paprika kockára vágva
1 kisebb fej hagyma  /asafoetida helyett/
1 kis fej karfiol / brokkoli
1 cukkini apróra vágva
2 ek.olaj
2 tk. fekete mustármag
2 tk római kömény
1 tk. curry por - levél helyett :)
fél tk.kurkuma
1 és fél evőkanál friss, reszelt gyömbér
csili, ízlés szerint
fél liter joghurt
egy nagy pohár tej / eredetileg fél liter tejszín...
1 tk. cukorpótló / cukor
1 tk. citromlé
1 tk. só
egy csokor apróra vágott petrezselyem / koriander levél

Kicsit soknak tűnik és bonyolultnak, de csak elsőre. Amint kipróbálod, rájössz, hogy egyszerű és igen improvizatív eleség, ha mindent előkészítesz, gyorsan megy!

Először minden egyes zöldséget olajban kisütünk. Megpirítjuk, nem főzzük!
Én úgy szoktam, hogy amikor elkészülök eggyel, akkor beleöntöm egy nagy tálba és a továbbiakat arra halmozom.
A hagymát külön, egy kisebb láboskában, olajon fonnyasztom .

A legfontosabb, a fűszerek használata! Ezeket meg kell pirítani, nem simán beleszórni az ételbe!
Egy nagy lábosba - amiben majd minden elfér - beleszórjuk a fekete mustármagot és kipattogtatjuk. Ez azt jelenti, hogy addig pirítod a kis fekete magocskákat, míg elkezdenek pattogni - mint az erre való kukorica -, úgyhogy jó, ha letakarod egy percre, mert kiugrálnak a lábosból! :) Gyorsan megy, figyelj, mert egy pillanat alatt odakap! Inkább húzd le a lángról!
Utána hozzáadjuk a római köményt és a gyömbért. Keverve megpirítjuk. Beletesszük a csilit - én kihagyom, ui. a gyömbér és egyebek is erősek, számunkra nem kell ezt fokozni -, a curryt, majd hamarosan hozzákotorjuk a megsütött hagymát és beleszórjuk a kurkumát. Aztán jön a tej, citromlé, cukorpótló, alaposan összekeverjük és végül belezuttyantjuk a sok, finom zöldséget. Felforraljunk és hozzákeverjük a joghurtot. Amint ismét forr, megszórjuk zödfűszerrel, összekeverjük és levesszük a tűzről.
Eredetileg rizzsel tálalják. Mi nem eszünk hozzá semmit, van benne krumpli, az elég, esetleg egy kis répás kenyérrel kitöröljük a tányért.
Rengeteg szabdzsi létezik, sokszor készítek és még a finnyások is szeretik! Azt hiszik, valami elvetemült "református" étel - ahogy az unokák mondják -, pedig nem, nagyon is beleillik a lecsós, magyaros kosztba!
Mutatok két képet, amiről kielemezhető, hogy mi van benne. Brokkolit, padlizsánt, paradicsomot is láthattok... Szárnyaljon a fantáziátok! Próbáljátok ki, mert érdemes!

Ami a finnyásokat illeti... A Kistesómra gondoltam, aki szeptemberben ünnepelte szép, kerek szülinapját és gondoltam, meglepem egy kis indiai kajával. Hallani sem akart az egészről, csak a kedvemért kóstolta meg, aztán felcsillant a szeme és nem adott senkinek! :)
Azt viszont meg kell mutatnom, hogy - tiszteletben tartva új étkezési szabályainkat - micsoda királyi menüvel fogadott minket!

                                             EZT EGY FÉRFI, EGYEDÜL, NEKÜNK!...
Szólni sem tudtunk az ámulattól, aztán egy-egy fél dinnyét lenyomtunk, később a halas tálból is falatoztunk, nagyon finom volt!

Erről jut eszembe egy másik ominózus programunk, egy szülinap, mégpedig egy 90.!!!
Unokaöcsém nagypapáját ünnepeltük, aki bármelyikünket leköröz szellemi frissesség terén. A számítógépen tudományos dolgokat olvas, kezeli a Fb.-ot, remek humora van, elmegy bevásárolni a lift nélküli 3. emeletről, szóval, ÍGY én is szeretném megélni ezt a kort! Isten éltessen még sokáig, Pista papa!!!

Igen, ez 90 gyertya, ami így nézett ki, amikor meggyújtottuk...

...és így, amikor leszedtük a tortáról egyben! :)))

A ma esti program a "messzi unokák" meglátogatása volt, pontosabban kutyavizitre mentünk...
Az úgy történt, hogy hétvégén autóval jöttek hazafelé a temetőből és az út közepén kóválygott két kis kutyuska. Valaki nyilván kidobta őket... Megsajnálták, hazavitték mindkettőt és azonnal feltették a Fb.-ra, hátha hiányzik valakinek - mert nekik nem annyira...-, illetve hátha örökbe fogadná őket valaki! Eddig nem jelentkezett senki és a kutyuk nagyon szeretik, hogy van ennivaló, házikó, meleg pléd, kényeztetés, stb... Úgy gondolom, hogy ez a sors keze... Nagyon helyes korcsocskák... és nincs szívük menhelybe adni! :(

                             





A pagonyba alig jutok ki főleg, hogy most esik is! Lehullott a gesztenye, alig volt pár szem értékelhető, mind kifejletlenül potyogott le. Nagyon sajnálom, mert imádom - az egyébként oly drága - csemegét!

Az idő ellenére, derűs napokat minden bekukkantónak! :)