Találtam még egy szál nyíló büdöskét...
...és újabb taplót az öreg diófán.
Délután szabaddá tettem magam és kedves, kreatív Barátnőmmel bementünk A VÁROSBA:) Egyre kevesebbet járok emberek közé, épp ideje volt!
Két kiállítást szerettünk volna megnézni, de szerintem három lett belőle:)
A mindenki karácsonyfája egész csinos szerintem - az elmúlt évekéhez képest -, kivilágítva biztos még szebb!
A Parti Galériába siettünk Román György festő- író kiállítására - ha már a megnyitóra nem mehetettem el, melynek létrehozásában nagy része volt régi, családi Barátnőmnek, Kendéné Regényi Ildikó tanár - írónak, aki előző nap mutatta be második könyvét..., amiről szintén lemaradtam, de protekciós, dedikált kötetét már elolvastam és szívből ajánlom mindenkinek:)
A tárlaton, a Tatárjárás c. kép fogott meg legjobban.Nem sikerültek jól a fotóim, a világítás nem kedvezett...
Innen a Várkonyi Könyvtárba indultunk, Kovács Ferenc grafikus - közös barátunk - kiállítására.
DE!!! Elhaladva a volt Nádor söröző előtt, csodás látványba botlottunk, amit közelebbről szemügyre kellett vennünk!
Ó, jaj, de elkapott a nosztalgia, mikor beléptem! Ifjúságom egyik komoly, kedvelt helyszíne!:)... A csillárok és az étellift még úgy van, ahogy volt sok-sok évvel ezelőtt. De kár, hogy nem állítják vissza eredeti állapotába!...
Ez a nap nagyon hosszúra sikeredett, úgyhogy holnap ezzel a kiállítással folytatom!
A mai nappal elérkezett advent időszaka. Várakozzunk, készülődjünk, hangolódjunk az ünnepre!
Ágh Tihamér: Adventkor
Ködös hajnal-órák, tejszínű reggelek,
a földön sárguló, elkínzott levelek.
Az ég hólyagszemén nem tör át a nap
sugárnyalábja felhőtlen megakad.
Az ősz lassan lépked, majd télbe borul
és ahogy megvirrad, be is alkonyul...
Este tompa fények remegnek az utcán,
megtörnek a tócsák fodrodózó foltján.
De a hétköznapok bágyadt szürkesége
nem törheti meg azt, ami bennünk béke.
Lelkünkben reménység, a szívünkben áldás:
Ránk köszöntött advent,
boldog Jézus-várás...
a földön sárguló, elkínzott levelek.
Az ég hólyagszemén nem tör át a nap
sugárnyalábja felhőtlen megakad.
Az ősz lassan lépked, majd télbe borul
és ahogy megvirrad, be is alkonyul...
Este tompa fények remegnek az utcán,
megtörnek a tócsák fodrodózó foltján.
De a hétköznapok bágyadt szürkesége
nem törheti meg azt, ami bennünk béke.
Lelkünkben reménység, a szívünkben áldás:
Ránk köszöntött advent,
boldog Jézus-várás...
Szép estét mindannyiótoknak!:)
5 megjegyzés:
Ez a bejegyzesed most valahogy nagyon megfogott. Kezdve Matet a falevelek alatt, a karacsonyfakig, minden. Raadasul a konyvtari bemutato csodalatosan hatott ram is, mint irtad..... nosztalgia a regi helyek utan. :))
Klassz kis napod volt!
A verset külön köszönöm!:)
Szép fényesedő advent várást Neked is! :)
Drága Ildi!
Olyan sokat gondolok rád, de az utóbbi két hónapban alig jutok el a virtuális világban is valahová. Nagyon köszönöm a bejegyzésed, mert tényleg engem is megfogott.:-))
Arról nem beszélve, hogy mennyit dolgozol te!! Illetve Ti!!!
Kellemes adventi idöszakot kivánok én is nektek..és remélhetóleg kellemes karácsonyunk is lesz.:*)))
Puszi és nagy ölelés!
Máté nem néz ki nagyon betegnek !A kiállitási képek remekek, az a két üvegváza nekem nagyon tetszik.
Ma nálunk erösen havazik, igy még hangulatosabb az 1. Advent.
Puszi
Engem is megfogott, ez is,de a tobbi is mindig. :))
Szep Adventet!
Megjegyzés küldése