Novemberi reggel...

Nem bírom megállni, hogy ne fényképezzek, pedig rengeteg fotó van a kertről.
Délután angyalok készültek.

Még arról sem adtam hírt, hogy voltunk a "messzi" unokáknál, akiket apukájuk meglepett egy gekkóval. Bogi nagy örömmel újságolta a telefonban, úgyhogy igyekeztünk mielőbb megnézni.
Hááát, én eleve nem vagyok hüllő kedvelő, ráadásul ez számomra koraszülöttnek számít, kevés túlélési eséllyel, de nem akartam elvenni a kedvüket, én is örültem!
Valahogy nincs arányban ez a kis állat az élve fogyasztandó elemózsiával... Vagy tévednék?

Adja az ég, hogy túlélje a gyerekek nyúzását, mert különben nagy szomorúság lesz!...

Lehet, hogy aztán vadászgörényt kapnak pórázon? Ilyen a mai háziállat divat. Biztos őket is lehet szeretni!
Nekem Kópé, Fickó és Murci jobban bejön!:) A házba ők sem, csak ha "fagyhalál" van, vagy dörög az ég, esetleg vadászok lövöldöznek a közelben, illetve az újévi petárdázás, tűzijáték idején.

Ugrásra készen a kényelmes diólevél ágyért.:)))

Na, pl. ezt egy gekkoval nem tudnám elképzelni!:)

 

 Ezzel a tündéri klippel kívánok kellemes és tartalmas hétvégét minden kedves olvasómnak!