Lakatlan szigeten 12.

Egész éjjel őrült diszkó zenét hozott a víz - nagyon vezeti a hangot - Bajáról, így alig aludtunk valamit. Az egészből csak annyit lehetett hallani, hogy duc-duc-duc-duc... Reggel 6-ig tartott... Nem volt még itt ilyen pocsék éjszakánk! Utólag derült ki, hogy valami fesztivál volt a Petőfi - szigeten.

Napkeltekor ki is bújtam a sátorból és sétáltam egy nagyot a parton Vili kutyával. Először kimentünk a spiccre, ahol egy horgász már a ladikjában várta a kapást. Csodákat láttam!

 Mint a mesében...:)

Elindultunk visszafelé, nyugatnak...,

 ..., megnéztük mennyit ment le ismét a víz. Már kilógnak a gyökerek is.

Mire visszaértünk, Aranyember meggyújtotta a tüzet, hogy megfőzzük a krumplilevest - mivel mi piacra indultunk -, hátha késve érünk vissza, nehogy "éhezzenek" a gyerekek!:)

A csipetkét és a lángoshoz való főtt krumplit már intézték a lányok.

8-kor sikerült elindulni.

Nagyon finom ilyenkor a hűs levegő, a Duna szaga, illata...Szippantottunk is jó nagyokat belőle!:)

 Bekanyarodtunk a Sugovicába...,

... itt kikötöttünk. Egy ugrás a piac!
Nem hagyhattuk magára a csónakot, ezért elszaladtam Aranyembernek némi sajtóért, hogy ne unatkozzon, míg visszaérek. Ezen a szép padon ült és olvasgatott kedvére.

Itt már a piac forgatagában.

Rengetegen voltak! Vettem sokféle gyümölcsöt, friss kenyeret, házi tejet, tejfölt a lángoshoz, kolbászt, szalonnát, meg amire szükség volt.  Ja, meg amire nem!:))) Egy szépséges mályva felkéretőzött hozzám..., nem tudtam ott hagyni!:)
Aranyemberem teljesen belemélyedt az olvasásba - szerintem túl gyors voltam - és hálásan nyugtázta a házi tejet, azonnal lehúzta a felét a kenyér csücskével. Közben nézegette a beszerzett portékákat, egyedül a mályvát nem értette- mint praktikus darabot -, vajon mit keres ez a csónakban, a zátonyon..., de lerendezte egy kurta "te tudod"- dal...
Igyekeztünk vissza, mert a fiúcskák is elhagyják ma családostul a szigetet, lejárt a szabadság... A lángosnak is még kelnie kell, anélkül úgysem mennek el, hogy ne ennének belőle!:)

Már szinte harapott a nap! Belendült a motorcsónak forgalom a Dunán - egy sárkányhajót is láttunk a Sugóban! -, mindenki igyekezett ki a városból, hiszen hétvége volt!
A kis lélekvesztőnkkel győztünk megbirkózni a nagy monstrumok hullámaival!

Hazaértünk, kiosztottuk a vásárfiát és indult a lángos projekt!:)

Kiderült, hogy lisztet nem vettem és bizony kellett volna még egy kevés!... Szerencsére eltettem  zacskóba a hal panírozásából visszamaradt paprikás lisztet, így azzal egészítettem ki. Ezért aztán piros lángos lett.:)

Míg kelt, megnéztük Benedek által berendezett kagyló kiállítást. A fák által benőtt kövek, rendíthetetlen polcokká váltak, ami nagyon kedvezett a bemutatónak!:) Ízléses elrendezés, szorgos munka!:)

 Közben kisült az első adag...

A fiúk már nagyon várták az ebédet!

Gyorsan elfogyott a lángos, még ha nem is kelt meg annyira, mint máskor szokott.
Egy kis ejtőzés, utolsó strandolás és Máté, Benedek, Jakab búcsúztak a zátonytól...

... és tőlünk.:(

Már alig vagyunk!!!:( Mindössze öten maradtunk és Vili kutya, akit nem tudott felizgatni annyira ez a homok, és a víz, mint gondoltuk. Született városi ebecske. Holnap ők is útra kelnek.
Fürödtünk, pihentünk, olvastunk és vártuk a hőség enyhülését....

Hirtelen azonban más érkezett! Nem csak a napnyugta, hanem...:) ...

... nézzétek!:)))

Nagyon jópofák és kicsit túl bátrak voltak - szerintem -, de irigykedtem! Nem is tudom hogy hívják ezt az érdekes sárkányrepülőt pontosan! Szuper lehet annak, aki ilyen bátor!:)
Sajnálom, hogy a gyerekek nem láthatták!
Estére lett egy kisebb migrénem a tűz mellett. Valószínű  igaza lesz az időjósoknak, jön a trópusi hőség...

Erre se mondanám, hogy eseménytelen napunk volt!:)))

Remélem, a megjavult internet nem csak átmeneti gyógyulást jelent és jöhetek mihamarabb!
Élvezzétek az igazi szép, őszi reggelt , a langyos, bágyadt napsütést, mert holnaptól... KALAP, KABÁT!:)