Lakatlan szigeten 11.

Tegnap a srácok együtt aludtak és egymást - és minket - felébresztve, már hajnalban kukorékoltak. Ezt gyors "szétfektetés" követte, így aztán reggel mindenki sokkal később ébredt.
Szeretem ott a napszakok mindegyikét fotózni, de talán a reggel a legszebb.

Együtt reggeliztünk, majd Bogiék összerakták cuccaikat, mert délután haza kell indulniuk.
Addig is, minden percet ki akartak használni!
Még gyorsan pecázni, hátha ma fogják ki a nagy balint, ami napok óta ott rabolt a part közelében..., de ahhoz apró hal kellett volna csalinak...

Percről percre melegedett az idő, úgyhogy feladták és inkább úsztak, játszottak a parton.

Egy gyors csoportkép az öt unokáról, az idei együtt töltött zátonyi nyaralás emlékére...

Egyre jobban nő a homokos rész, látványosan vonul vissza a víz szintje.

Barátaink kijöttek strandolni és hoztak 4kg kárászt ismét, aminek nagyon örültünk!:)
Barátnőm, aki a zátonyi - és egyéb - főzés tudora, sajnos már hazautazott, így ezt Aranyember sütötte meg.

A halat besózva állni hagytuk és fürödtünk egy nagyot a gyerekekkel.
Éppen jött egy nagy hajó, kihasználtuk a hullámokat...:)))

Egy utolsó kártyaparti, amíg elkészül az ebéd...

A halak szépen sültek...,

... istenire sikeredett, felfaltuk egy szemig!:)
Búcsú-desszert gyanánt - nem csak az unokáknak -..., tábori gázfőzőn készült császármorzsa, tavalyi sárgabarack lekvárral... Hmmmm volt!:))) Annak ellenére, hogy a mazsolát másnap találtam meg..., de használt a reszelt citromhéj és a vaníliás cukor.

Eljött a búcsúzás ideje, mindenkinek fájt kicsit az elválás, pontosabban, hogy az idén ITT már nem találkozunk...

Jövőre, ugyanitt, veleteeeek!!!:)))Eztán a fiúk kicsit búslakodtak, nem találták helyüket...

Szerencsére, perceken belül szólt a telefon, hogy újabb családtagok érkeznek és egy meglepetés vendég is!:)
Nem kellett sokat várni, csak míg Aranyember egy újabb fuvart megtesz a szárazföld és a kis sziget között.

A meglepetés vendég pedig nem más, mint Vili, a foxi!:))) Róla később még mutatok képeket.

Alig megérkeztek az újabb táborlakók, hirtelen jött felhőkből egy kiadós zápor kerekedett, ami már nagyon kellett, még a zátonyon is! Ugyan hőmérőnk nem volt, de a bajaiaktól tudtuk, hogy minimum 30 fok lehetett.

 Későn vettem észre a szivárványt..., már csak ennyire látszott belőle.

Az új lakókat berendezett sátrak várták, így más dolgunk nem volt, mint a közelgő estéhez tüzet rakni és vacsorázni az általuk frissen hozott finomságokból.
A fiúk folyamatosan emlegették Bogiékat, hogy milyen kár, hogy elmentek! Pont most, mikor kutya is van a szigeten és Bogi imádja a kutyákat..., stb., stb.

Nekünk is hiányoztak, de mi sem vártuk meg ott az őszt!...Sajnos! Pedig milyen jó lett volna!:) Most aztán van part!:)))
Másnapra - szombat - egy kora reggeli piacozást terveztünk be Aranyemberrel, Baján. Nagyon szeretem azt a piacot, mert a Sugó partján van és egészen más, mint pl.a pécsi vásárcsarnok, vagy akármelyik... Ennek hangulata van! Kisvárosi, kedves hangulata... Nem tudom megmagyarázni.

Nos, eddig a mai beszámoló. Csak reménykedni tudok, hogy folytatom a történések leírását, mert nagyon vacak az internet, valami baj van vele.
Élvezzétek a meleget - ha eddig nem volt elég -, mert jön a hidegfront!:)
Tevékeny, szép napot mindenkinek!